Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Dr. Helgert Imre A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Mint látható, sokan féltek, míg mások reménykedtek a hatalom erőszakos fellépésében. Átolvasva a kérdést tárgyaló művek egy részét, úgy vélem, a szerzők megmaradtak az általánosság szintjén. Eltekintenek lényegi területek elemzésétől, így a jogi környezet feltárásától vagy a fegyveres erők és testületek állománya viszonyának tisztázásától, egy esetleges belső rendteremtő feladathoz. A szerzők azt is figyelmen kívül hagyták, Németh Miklós miniszterelnöksége (hivatalba lépés: 1988. november) lényegében elejét vette a fegyveres erők és testületek Grósz mint pártfőtitkár általi felhasználhatóságának. A Munkásőrség ugyanakkor csak az állampárt 1989. május 8-ai döntésével került a miniszterelnök irányítása alá. Az viszont aligha vitatható, a fegyveres testületek (rendőrség, Munkásőrség) bármilyen fellépése a néphadsereg erőinek tevőleges vagy hallgatólagos támogatása nélkül elképzelhetetlen lett volna. így a Munkásőrség esetleges felhasználása is megkérdőjelezhető Németh Miklós miniszterelnöki beiktatását követően. Grósz cselekvési lehetőségének feltérképezése szempontjából fontos a jogi környezet tisztázása, vagyis annak rövid összegzése, milyen szabályok vonatkoztak a fegyveres erők és testületek alkalmazására. E kérdésre persze lehet azt válaszolni, a diktatúrában erre vajmi keveset adtak (volna). Itt azonban már arról az időszakról beszélünk, amikor a néphadsereg - de ez igaz a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó Forradalmi Rendőri Ezred vezetése2 esetében is - alkalmazható erőinek élén a rájuk bízott szervezet felhasználásának szabályozását ugyancsak ismerő vezetők álltak. (A Rendőri Ezred vezetői közül számosán a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián is tanultak, így megszerezték az egyetemi végzettséget, s kiváló kapcsolatban voltak a katonai vezetőkkel.) Ezért mind a katonai, mind a rendőri vezetők esetében vajmi keveset ért volna holmi ködös, a nép hatalmát veszélyeztető erők elleni fellépés szükségességét indokoló párt (MSZMP) döntésére hivatkozás. A Minisztertanács Honvédelmi Bizottsága 1988. október 14-ei ülésén nem véletlenül hozta a következő döntést: „A rendkívüli állapot kihirdetésének feltételeit, a bevezetésre tervezett rendszabályok körét, e helyzetben a fegyveres erők és testületek3 feladatait, tevékenységük rendjét, azok főbb jellemzőit 2 E szervezet volt a mai készenléti rendőrség elődszervezete. 3 Az 1976. évi I. törvény a honvédelemről 16. § (1) értemében, a fegyveres erők a Magyar Néphadsereg és a BM (belügyminisztérium) Határőrség, míg a 17. § (1) értemében, 276
