Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
IV. fejezet - Dr. Helgert Imre: Félelmek és remények, a szükségállapot (katonai diktatúra) bevezetésének abszurditása
Félelmek és remények... ki kell dolgozni és jogszabályba kell foglalni.”4 Az idézet tükrözi, e kérdés a kádári diktatúrában nem volt megfelelő tartalommal kidolgozva. Ugyanakkor a Honvédelmi Bizottság ülésén (e szerv feladatairól később rövid összegzést adok), mint a döntés bizonyítja, nem egy titkos, az erőszakos fellépést előkészítő „összeesküvésről” volt szó, hanem a teendők meghatározásáról és jogszabályba foglalásáról, ami alapját adta (adhatta) volna a fegyveres erők és testületek alkalmazásának. (Ezt a hiányosságot a minősített időszakok meghatározásával, illetve a bevezetésüket kiváltó követelmények meghatározásával, majd az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmány rendezte. Ennek meghatározásában a minősített időszakok a következők lettek: a rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet.) A Honvédelmi Bizottság idézett határozata, okkal kimondható, erősíti azon gondolatomat, amelyben megfogalmaztam, a fegyveres erők és testületek esetleges alkalmazását a rendszerváltást megelőző években, figyelemmel a testületek élén álló vezetők felkészültségére, már aligha lehetett volna a párt döntésével elrendelni. Ezzel tehát Grósz Károly is tisztában lehetett, ezért igyekezett a megfelelő jogszabályokat kidolgoztatni. A kérdést tárgyaló szerzők, pár mondatban lezárják a fegyveres erők és testületek viszonyának áttekintését is egy esetleges erőszakos fellépéshez. Pedig hiába akart volna Grósz erővel beavatkozni a belpolitikai folyamatokba, ha arra a testületek állománya nem lett volna megnyerhető. Erre nézve azonban eddig semmilyen elemzéssel nem találkoztam. Tőkés Rudolf, akinek munkájára legtöbb szerző hivatkozik, amikor a rendkívüli állapot esetleges bevezetésének lehetőségeiről ír, a fegyveres erők és testületek kapcsán így fogalmazott: „a Grósz-Fejti-csapat a tervekhez támogatást várt a munkásőrségtől - akiket nyilván összetévesztettek a Jaruzelskit hűségesen kiszolgáló ZOMO alakulatokkal -, a BM Forradalmi Ezredéitől [...] A magyar hadsereg, amelyet teljesen demoralizáltak az 1988-1989-ben kirobbant korrupciós botrányok, mindenekelőtt a Románia részéről érzékelt fegyveres testületek közé a rendőrség, munkásőrség és a büntetés-végrehajtási testület tartozott. 4 HL MN VIII. 2 1948- 1989 f. HB 11. d. 388. ő.e.-AHB 7/388 sz. határozata a közrend, közbiztonság jobb megvalósításához szükséges feladatokról. Továbbiakban: HB határozat. 277
