Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. Az alkotmányozási és törvényhozási deficit és a jogfolytonosság megszakadásának ellenére az 1939. II. törvény rendelkezéseinek egy része formailag a Magyar Népköztársaság honvédelmére vonatkozóan is - új tartalommal és az állampolgárokat érintő hátrányos rendelkezések hatályon kívül helyezésével -1945-től 1960-ig érvényben maradt.28 „ 1960-ig tehát a legfontosabb honvédelmi kötelezettségek - a hadkötelezettség, annak rendszere, terjedelme és tartalma, valamint a légoltalmi kötelezettségek teljesítése - erre a jogszabályra épültek.”29 A második világháborút követően a Magyar Néphadsereget elsőként fegyveres erőként nevesítő honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény és a módosításáról szóló 1990. évi LXXVIII. törvény a Magyar Néphadsereg működését új alapokra helyezte. Ezek a törvények azonban nem a történelmi alkotmány alapján születtek, hanem az írott, az 1936. évi szovjet Alkotmány mintájára készített 1949. évi XX. törvényből eredeztetve láttak napvilágot. Ez a több ezer éves európai jogi kultúra vívmányaival, a polgári demokrácia legfontosabb alapelveivel és a jogállamisággal szembehelyezkedő, kanális Alkotmány áttételesen rögzítette, hogy az ország és a társadalom vezető ereje a Magyar Dolgozók Pártja.30 Kimondta, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama (2. § 1. bek.), amely az államhatalmat a munkások és a dolgozó parasztok népnek felelős küldöttek útján gyakorolja. Az MDP élcsapatához a munkások és a dolgozó parasztok tartoztak. A „nép” fogalmából így deklaratív szinten kirekesztették azokat, akik nem voltak munkások vagy dolgozó parasztok. Az Alkotmány ezzel megteremtette a jogalapot a pártirányítás legalizálására. Az alkotmányi kinyilvánításon kívül a pártirányítást semmilyen törvény nem legitimálta. „Az állampárti politikai intézményrendszerben az országgyűlés elméletileg továbbra is megmaradt az államélet legfontosabb szervének, valójában azonban működése puszta formalitássá vált. A döntések az állampárt legfelsőbb testületéiben (politikai bizottság, központi vezetőség, majd központi 28 A honvédelmet szabályozó 1939. évi II. törvényt az 1960. évi IV. törvény 127.§-a hatálytalanította. Néhány büntetőrendelkezés továbbra is hatályos maradt, melyeket aztán az 1962. évi 10. számú tvr. melléklete helyezte hatályon kívül. 29 Dr. Kevés István-dr. Szalay László alezredes: A polgári védelmi igazgatás című, 1983- ban kiadott tankönyv, 18. 30 A párt vezető szerepét a rendszerváltásig terjedő időszakban valamennyi hatályos Alkotmány tartalmazta. 24
