Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

A Magyar Néphadsereg a pártállamban

bizottság), illetve a pártnak az állami intézményekkel azonos felépítésű osztályain, titkárságain születtek. A parlament, amely évente legkevesebb kétszer, általában négyszer, mindössze néhány napig ülésezett, egyhangúan fogadta el a beterjesztett törvényjavaslatokat. A parlament csaknem elvesztette törvényhozó szerepét.”31

Az ülések közötti szünetekben az Országgyűlés jogkörét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa32 gyakorolta, amely törvényerejű rendeletéivel és a törvények módosítására is kiterjedő jogkörével egyesítette magában a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. Az Alkotmány és a törvények forrása nem a nép, hanem a Szovjetunió Kommunista Pártjának határozatai voltak. A hatalom csúcsán, az állami és közigazgatási szervek fölött az egyeduralkodó kommunista párt, a Magyar Dolgozók Pártja állt, melynek vezetői birtokolták a fontos állami pozíciókat, és ellenőrzést valósítottak meg az állam felett. Valójában azonban a párt néhány vezetőjének a kezében koncentrálódott a hatalom. A párt gyakorlatilag állam volt az államban.

„A polgári társadalmakat jellemző államközpontú politikai rendszerrel szemben a szocialista társadalomé pártközpontú politikai rendszer, amelyben a kommunista párt került a társadalmat integráló és a társadalmi reprodukciót vezérlő hatalmi viszonyok centrumába. Az állami szervek részben összefonódtak - különösen a központi hatalmi pozícióban - a pártszervezetekkel, részben a hatalmi centrumból kikerülve elsősorban feladat-végrehajtó funkciót töltenek be. A hagyományos állami képviseleti szervek elvesztették önkormányzati funkcióikat. [...] Az állami szervek a politikai rendszer feladat-végrehajtó centrumába kerültek, míg a párt - a döntések tényleges birtoklása révén - a hatalmi centrumba.”33

31 Dobszay Tamás-Estók János-Salamon Konrád-Szerencsés Károly-Tombor László: Tisztelt Ház! A magyar országgyűlések története, 1848-1998. A kötetet szerkesztette: Stemler Gyula, Tombor László. Bp., 1998. Puskás Tivadar Távközlési Technikum, 167. (In: Föglein Gizella: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés történetisége és joghistóriája. Jogtörténeti Szemle, 2004/3. szám, 68.)

http://jogineprajz.hu/wp-content/uploads/2013/03/2004_4.pdf Letöltés: 2016. 08. 12.

32 Az 1949. évi XX törvénnyel Magyarországon a köztársasági államforma megszűnt létezni. Rákosi mindig is hangsúlyozta, hogy a kommunista párt olyan köztársasági elnököt akar, aki „nem uralkodik, de nem is kormányoz”. Az Elnöki Tanács, illetve az Elnöki Tanács elnökségének felállításával ez a vágya beteljesült.

33 Bihari Mihály: Magyar politika. A magyar politikai rendszer történetének főbb szakaszai a második világháború után, 1945-1995. Budapest, 1996, Korona Kiadó, 21.

25