Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban alkotmányjogi helyzettel”. (Nem tudni, milyen alkotmányos helyzetre utalt, amikor a háború után új alkotmány 1949-ig nem született.) A Vezérkar feladatul szabta, hogy 1948. VIII. hó 1-jéig „le kell fektetni egy teljesen korszerű, a magyar politikai átalakulással harmonizáló véderőtörvény alapjait”.23 Ilyen véderőtörvény magalkotását bizonyító dokumentum azonban sem az ország- gyűlési naplókban, sem a Honvédelmi Minisztérium Katonai Kollégiumi ülésein, sem az 1948 utáni Honvédségi Közlönyökben, sem pedig a levéltárban fellelhető egyéb dokumentumokban nem található.24 Az 1939. évi II. törvénycikk egyes rendelkezései - némi módosítással - ugyan gyakorlatilag hatályba maradtak, bár közjogilag és a jogelvek szerint nem volt joghatásuk a honvédség működésére. Nemcsak azért, mert a szovjet megszálló csapatokat kevésbé érdekelték a magyar törvények, hanem azért sem, mert a jogfolytonosság megszűnt, másrészt ez a törvény konkrétan „magyar királyi honvédség” névvel illeti a Magyar Honvédséget.25 Az 1949. évi Alkotmány sem rendezte a fegyveres erők jogállását.26 „Egy demokratikus jogállamban, ha az Alkotmány valamit nem tételez, akkor az nincs. Ha a hatályos Alkotmány nem tételezi a haderőt, akkor az nincs. [...] Ha valami nincs benne az Alkotmányban, az közjogilag nem is létezik! Ha az Alkotmány nem nevezi fegyveres erőnek a honvédséget, akkor az nem is az!”27 A Magyar Honvédség és a majdani Magyar Néphadsereg közjogi értelemben a magyar állam törvényen kívül álló erőszakszervezete volt, amely „kézi vezérléssel” a kommunista párt határozatai alapján működött. 23 7. sz. melléklet a 28.095. ein. felügy.1947. sz.-hoz. 24 Véderőtörvény kidolgozásához szükséges adatok közlésére csupán két dokumentum utal, a HM 1948. ein. 23 280. és 15471. számú. 25 1939. évi II törvény 14. § (1) A magyar állam hadereje a m. kir. honvédség. 26 „Az eredeti Alkotmány, az 1949. augusztus 18-án elfogadott XX. törvény szövege csupán az állampolgárok katonai szolgálat-teljesítésének kötelezettségéről és a haza védelméről, valamint a hazaárulásról, a katonai eskü megszegéséről szólt, magáról a hadseregről nem.” - Lásd Magyar Ildikó: A Magyar Néphadsereg szervezeti korszerűsítésére irányuló törekvések 1961-1962-ben, néhány szervezeti változtatás, átszervezés tükrében {Hadtudományi Szemle, 2012,1-2. szám). Az Országgyűlés hatáskörébe utalta a hadüzenet és a békekötés kérdésében való döntési jogkört, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa hatáskörébe pedig a fegyveres erők magasabb rangú tisztjeinek a kinevezését, és nevesíti a honvédelmi minisztériumot. 27 Patyi András: Demokratikus legitimáció, választási felhatalmazás, és alkotmány a haderő mögött. Hadtudomány, 2015/1-2,72-75. 23
