Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
III. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A „fehérterror” vizionálása, avagy felkészülés az állampárt átmentésére?
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. alátámasztotta, amikor felteszi a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy „valami katonai közigazgatás bevezetésének kidolgozásával foglalkoztak valakik, s engem, mint honvédelmi minisztert, meg sem kérdeztek és teljesen mellőztek? Egy ilyen rendkívüli intézkedés megtételének a kidolgozása nagyon komoly feladat és időigényes, nem egy-két ember szükséges hozzá. Meggyőződésem, hogy ha Grósz Károly fejében ilyesmi fel is merült, legfeljebb a közvetlen környezetében váltott szót erről.”37 Kárpáti Ferenc fenti nyilatkozatának ellentmond a Tőkés Rudolf könyvében közreadott információ, mely szerint: „a jugoszláv, román és albán rezsimek kivételével mindegyik kelet-európai kommunista rendszernek létezett egy vagy több, szovjetekkel egyeztetett, belbiztonsági vészhelyzetek megelőzésére, illetve annak leküzdésére előkészített forgatókönyve”, melynek „naprakészen tartásáért a párt első embere és a neki alárendelt nemzetbiztonsági ((lényegében az erőszakszervezetek és a külügyek képviselőiből álló) csapat volt felelős. [...] Értelemszerűen a különleges állapot kihirdetése nem az első, hanem az utolsó előtti (az utolsó szón a szovjet invázió értendő) stabilizációs lépés.”38 Megítélésem és eddigi ismereteim szerint az ilyen terveket mindenkor a legfelsőbb párt-, állami, belügyi és katonai vezetők kézjegyével kellett hitelesíteni, illetve jóváhagyni. Érthetetlen, hogy a honvédelmi miniszter erről miért nem tudott! Lehetséges, hogy ilyen terv kizárólag csak Grósz Károly pártfőtitkár páncélszekrényében lapult az illetékesek aláírása nélkül? Vajon hiteles lehet-e a Kárpáti Ferenc által tett nyilatkozat, mert hiszen a Honvédelmi Bizottság 1988. október 14-én tartott 388. ülésén - amelyre később még visszatérek -, a 2. napirendi pont kapcsán, dr. Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség Országos Parancsnoka mellett ő maga is előadóként, javaslattevőként volt jelen. Ekkor, a „Jelentés a közrend, közbiztonság jobb megalapozásához szükséges feladatokról” című témában megvitatták a karhatalmi erőket érintő, az „1956 után első ízben aktuálissá váló” HM HVKF, illetve HM SZÉF (Személyügyi Főosztály - M. Gy.) főosztályvezető nyithatja fel!” Mintegy 25 érdem- és emlékérem, kitüntetés mellett a karhatalomban végzett szolgálatáért megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet (1957). Göncz Árpád köztársasági elnök, elismerve pártmúltját és karhatalmi tevékenységét is, „több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként” - nyugállományba vonulása alkalmából - a Magyar Köztársaság Rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta neki. 2013. szeptember 27-én hunyt el. 37 Kárpáti Ferenc: Puskalövés nélkül... Bp„ 2011, Duna International Kft., 232. 38 Tőkés Rudolf: A kialkudott forradalom. Bp., 1998, Kossuth Kiadó, 301. 234
