Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
III. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A „fehérterror” vizionálása, avagy felkészülés az állampárt átmentésére?
A „fehérterror” vizionálása, avagy felkészülés az állampárt átmentésére? megfogalmaztuk a tervezetben: ha kívülről ér minket fegyveres támadás, akkor fegyverrel válaszolunk; ha belülről intéznek fegyveres támadást a rendszer ellen, akkor is fegyvert használunk. Akkor nem használunk fegyvert a rendszer megmentése érdekében [kiemelés M. Gy.], ha nincs fegyveres támadás. Ennek a forgatókönyvét dogoztuk ki, hogy milyen intézményeket, főbb közlekedési csomópontokat kell megszállni, és hogy fel kell függeszteni a demokratikus intézmények működését. Ezt a tervezetet azért nem alkalmaztuk, mert a rendszer megdöntésére nem irányult fegyveres támadás.”34 A katonai igazgatás bevezetése katonai erők igénybevételét jelenti, ami már a kényszerítés eszközeinek fogalomkörében vizsgálandó.35 Azt, hogy a katonai közigazgatás bevezetése felmerülhetett, maga Kárpáti Ferenc36 is 34 Bodzabán István, Szalai Antal (szerk.): A puha diktatúrától a kemény demokráciáig. Budapest, 1994, Pelikán Kiadó, 113. Megjegyzem, Kárpáti miért is gondolt volna a hadsereg bevetésére „a rendszer” ellen, miután a legutolsó pillanatig „a rendszer”, a „demokratikus szocializmus”, az „innovatív szocializmus”, a „modellváltás” sikeres véghezvitelében bízott. Az események gyors lefolyása keresztülhúzta az MSZMP számításait. 35 Grósz feltehetően a katonai közigazgatás bevezetésére gondolhatott. A katonai közigazgatást egy ország területén belül olyan esetekben alkalmazhatják, ahol már a polgári közigazgatás - külső vagy belső ellenséges erők behatása miatt - nem képes működni. A szükségszerűen bevezetett katonai közigazgatásnak nincsen önálló szervezete, teljesen ideiglenes jellegű, és csak addig működik, amíg az ország területén a polgári közigazgatás újra működőképessé nem válik. Vezetője valamilyen szintű katonai egység parancsnoka. Célja a helyi lakosság életlehetőségeinek biztosítása. Működési területe általában az egység, magasabb egység működési területét jelenti. - Földesi Ferenc alezredes: A magyar területi katonai igazgatási rendszer fejlődéstörténete 1920-tól a jelenlegi szervezeti rendszer kialakulásáig, valamint egy lehetséges szervezeti felépítése. PhD értekezés. http://193.224.76.2/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2005/foldesi_ferenc.pdf Letöltés: 2017.03. 16. 36 Kárpáti Ferenc politikus 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, majd Magyar Dolgozók Pártjába. 1949. február 2-án avatták hadnaggyá. 1949-től üteg és zászlóalj politikai helyettesi beosztásokat látott el, és 1953-ra (!) elérte az őrnagyi rendfokozatot. Elvégezte a Sztálin Katonapolitikai Akadémiát (1951-1953), a Lenin Katonai Akadémiát (Szovjetunió - 1955-56), majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Katonapolitikai Tanszékén tanszékvezető (1957). Ezt követően a Magyar Néphadsereg MSZMP pártbizottsági titkára (1957. február 27.-1970. december 17.). 1957. szeptemberben alezredes, 1961-ben ezredes, 1967-ben vezérőrnagy, 1975-ben altábornagy. 1985. december 31-ig a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes. 1986. január 1-jétől 1990. május 22-éig honvédelmi miniszter volt. 1985. december 30-ától vezérezredes. 1971-1990 között Pest megye országgyűlési képviselője. Személyügyi anyagában található egy pecséttel lezárt boríték a következő figyelmeztetéssel: „Kizárólag 233
