Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
III. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A „fehérterror” vizionálása, avagy felkészülés az állampárt átmentésére?
A „fehérterror” vizionálása, avagy felkészülés az állampárt átmentésére? kegyetlen számonkérést vagy a fegyveres leszámolást értette. Grószt kísértette a múltja, a személyes emlékei a halállistákról. Borsod megyében ugyanis Grósz és társai 1956. november elején a szovjetek segítségével szétverték a nemzetőrséget, a diákparlamentet, letartóztatták a Nemzeti Tanács tagjait, akiket november 5-én a szovjetek gúzsba kötve szállítottak a Szovjetunióba. A halállistákról szóló rémmese is - ami sem Borsodban, sem az országban nem létezett - a Grósz által vezetett Pártbizottságtól származott, de ugyanúgy, mint más megyékben, a megtorlás alapjául szolgált.28 Grósz Károly beszédét követő napon Berecz János még fokozta a feszültséget azzal, hogy Tatabányán, mintegy 1500 fős hallgatóság előtt arról beszélt, hogy „forradalmi válság van, és Magyarország forradalmi válaszúihoz érkezett”.29 A bukás elkerülése és a fennálló rendszer stabilizálása érdekében Grósz határozott fellépést helyez kilátásba a polgári restaurációs, ellenforradalmi erőkkel szemben. A határozott fellépés történhet politikai és erőszakos eszközökkel is. A politikai fellépés az MSZMP ellenében megalakult pártok felszámolását és újak létrehozásának megakadályozását jelentették volna. Amennyiben a társadalmi-politikai erők ellenében a meggyőzés erőszakos eszközeinek bevetése sikertelennek bizonyult volna, akkor a határozott fellépés akár a szükségállapot bevezetését és a fegyveres erők alkalmazását is jelenthette volna. A stabilitás kérdését - a Magyar Hírlapnak december 31-én adott interjújában - Pozsgay abban látta, hogy „ezek a szerveződések, akár a leg- kritikusabbak is a politikai stabilitás tényezői lesznek Magyarországon, ha a vezető párt, a kormánypárt és ezek a szerveződések eljutnak annak felismerésére, mit kell tenni a válság elhárításáért és Magyarország megújításáért, megújulásáért.”30 A pártfőtitkár 1989. január 31-én a svájci Davosból hazafelé a Malév Budapest-Zürich menetrendszerű járatának a fedélzetén interjút adott a Magyar Hírlap és a Népszabadság részére. Újságírói bevezetésben elhangzott: „a davosi megbeszéléseken kiderült, hogy nagy az érdeklődés, de az aggodalom is Magyarország iránt. Az a kérdés, hogy a felgyorsult politikai folyamatok 28 Berki Mihály: Pufajkások. Bp., 1993, Magyar Fórum könyvek, 66. 29 Tőkés Rudolf: A kialkudott forradalom. Bp., 1998, Kossuth Kiadó, 300. 30 Az MSZMP és utódpártja, az MSZP is, a rendszerváltás folyamán kialakult többpárti politikai struktúrában a pártok feletti vezető szerepe megvalósításának lehetőségét kereste. 231
