Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. A demokratikus erők és az immáron legalitásban levő kommunisták ígérete ellenére sem készült demokratikus alkotmány. Az Alkotmány a jogrendszer egésze felett áll, vagyis „minden jogszabály legitimációját az adja, hogy megfelel az alkotmány rendelkezéseinek, ezáltal illeszkedik a jog zárt logikai rendszerébe. Ez alól egyetlen kivétel van: maga az alkotmány.”19 Ebből következik, hogy a háború utáni első alkotmány megalkotásáig hozott jogszabályok legitimitása csorbát szenvedett. Honvédelmi törvényt egyébként sem az INGY, sem pedig a korlátozott legitimitású, új parlament nem alkotott. A hadsereg alkalmazásának tehát nem voltak meg az alkotmányjogi és törvényi garanciái. „Ha valami nincs benne az Alkotmányban, az közjogilag nem is létezik! Ha az Alkotmány nem nevezi fegyveres erőnek a honvédséget, akkor az nem is az! A haderő működésére vonatkozó minden jogszabályt az Alkotmányból kell eredeztetni.”20 A demokratizálódó Magyar Honvédség működtetését a háború végjátékában kialakult helyzet, a „győztesek jogrendje”, a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi képviselőinek elvárásai és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság rendelkezései határozták meg.21 A független, szabad, demokratikus Magyarország és az új magyar hadsereg demokratikus működtetésének álma a sztálinista diktatúra bevezetésével szertefoszlott. A Magyar Honvédség törvényi hátterének biztosítása érdekében a Vezérkar 1948/49. kiképzési évre vonatkozó munkaterve22 ugyan tartalmazta az új véderőtörvény előkészítését, mivel az „nincs összhangban a tényleges Demokratikus legitimáció, választási felhatalmazás, és alkotmány a haderő mögött. Hadtudomány, 2015/1-2,72-75. 19 Csink Lóránt egyetemi adjunktus-Fröhlich Johanna alkotmánybírósági tanácsadó: .. .az alkotmányjogon innen. Alkotmánybírósági Szemle, 2011/1. szám, 66. 20 Patyi András: Demokratikus legitimáció, választási felhatalmazás, és alkotmány a haderő mögött. Hadtudomány, 2015/1-2,72-75. 21 A honvédségre vonatkozóan mindössze három törvényi szabályozás született: az államfőt megillető kinevezési jogkör gyakorlásáról szóló 1945. évi II., az 1945. évi XI. és a köztársasági elnök jogköréről szóló 1946. évi I. törvénycikk. A köztársasági elnöki intézményben a védelmi igazgatással kapcsolatos egyes legfontosabb döntések meghozatalának hatásköre megoszlott a köztársasági elnök és a Nemzetgyűlés között: „A köztársasági elnök hadüzenetre, a hadiállapot beálltának megállapítására, békekötésre, a honvédségnek az ország határain kívüli alkalmazására csak a Nemzetgyűlés előzetes felhatalmazásával jogosult...” (Az 1946. évi I. törvénycikk 11. §.) 22 HL Alapmelléklet a 28.095/eln. fel. 1947 sz.-hoz. 22
