Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

A Magyar Néphadsereg a pártállamban

a szovjet megszálló erőket kivonják hazánk területéről, illúziónak bizonyult.14 így Magyarország erősen korlátozott állami szuverenitással rendelkezhetett csupán. A népszuverenitás elve sem érvényesült, hiszen az új államformáról, a köztársaságról nem a nép döntött.15 A köztársaság kikiáltásával tehát a jogfolytonosság ismét megszakadt.16

A jogfolytonosság megszakítását az - egyébként közjogi értelemben legitimitással nem rendelkező - Ideiglenes Nemzetgyűlés is megerősítette, amikor kimondta, hogy - összetétele alapján - magát a nemzet akaratának kifejezésére hivatottnak tekinti, „kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar állami szuverenitás birtokosa” [kiemelés M. Gy.J. Ezzel lemondott a háború előtti országgyűlés helyreállításáról. „Utólag törvényerőre emelte legfontosabb rendeletéit, s a népszuverenitást képviselve szakított a Horthy-korszak jogfolytonosságával”'1 [kiemelés M. Gy.].

4. A honvédség működésének alkotmányjogi aspektusai

Magyarország új, „demokratizálódó” hadserege egy szuverenitásában erősen korlátozott ország legitimitással és jogfolytonossággal közjogi értelemben nem rendelkező18 Nemzetgyűlése által létrehozott hadsereg volt.

14 Erre törvényes lehetőség lett volna 1955-ben, az osztrák államszerződés megkötésekor is, amikor az ausztriai megszálló egységekkel való kapcsolat biztosításának szükségessége a párizsi békeszerződés értelmében már nem adott jogalapot a szovjet csapatok Magyar- országon való tartózkodására.

15 Magyarország a szuverenitását csak 45 év múlva, az első szabad, demokratikus választásokat (1990. március 25. és április 8.) és a szovjet csapatok kivonulását (1991. június 19.) követően szerezte vissza. A népszuverenitás kérdéséről azonban még napjainkban is éles viták folynak.

16 Dr. Balogh Sándor: Királyság vagy köztársaság, alkotmány, államforma és az Árpád-ház, 1. o. http://freeweb.deltha.hu/gyarmati.dr.hu/think/alkotmany balogh.pdf Letöltés: 2016.09.25.

17 Szabó Pál Csaba (szerk.): A magyar állam története, 1711-2006. Bp., 2006, Bölcsész Konzorcium, 198.

18 „A demokratikus legitimáció azt jelenti, hogy hogyan teremtsünk kapcsolatot a hatalom forrása és a hatalom gyakorlói között. A hatalom forrása a demokratikus országokban a választójoggal rendelkező nép. Közvetlen és meg nem szakított kapcsolati láncolatnak kell lennie a hatalom forrása és a hatalom gyakorlói között. Ezt jelenti a demokratikus legitimáció. Ennek a kapcsolatnak az alapját képezi a demokratikus választás. Ezért nem csak az ország politikai berendezkedése, hanem a hadsereg működése szempontjából is alapvető fontosságú a demokratikus, tiszta választások lefolytatása” - Patyi András:

21