Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

A Magyar Néphadsereg a pártállamban

mindkét nagyhatalomnak már hidrogénbombája is volt.9 A termonukleáris fegyverek katonai alkalmazásának lehetősége tovább növelte a nukleáris fenyegetettséget, amely 1953-tól a „tömeges megtorlás” stratégiájának meghirdetésében öltött testet. A világ egy puskaporos hordó tetején ült. Megindult - a 80-as évek közepétől a világűrre10 is kiterjedő - fegyverkezési verseny, amely jelentősen megterhelte a szembenálló nagyhatalmak és a két világrendszer országainak gazdaságát.

3. Magyarország belpolitikai helyzete (1945-1948)

Magyarország megszabadult a nyilas rémuralomtól. A német nemzetiszocialista eszme is megsemmisült, de nem lett független és szuverén állam. Az 1944. március 19-étől kezdődő német megszállást 1944 őszétől a szovjet csapatok megszállása, a kelet-európai szovjet hegemónia és ideológia váltotta fel. 1944. március 19-étől gyakorlatilag nem létezett magyar külpolitika11 sem. Szuvere9 1947 márciusában az USA 14, 1948 júniusában 50 darab atombombával rendelkezett. 1949. szeptember 25-én a szovjet kormány hivatalosan bejelentette, hogy sikeresen kipróbálta első atombombáját. Anglia 1952-ben, Franciaország 1960-ban, Kína 1964-ben robbantotta fel első atombombáját. Az Egyesült Államok 1952. november 1-jén felrobbantotta első hidrogénbombáját, és alig egy évvel később, 1953. augusztus 12-én felrobbantották az első szovjet hidrogénbombát is. Az atomenergia békés felhasználására és ennek nemzetközi ellenőrzésére 1956. október 26-án az ENSZ égisze alatt szervezet alakult, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Agency - IAEA). Az atomfegyver elterjedésének korlátozására később két szerződés jött létre: 1963-ban részleges atomcsend-szerződés, 1968-ban az atomsorompó-szerződés (Lamm Vanda: Az atomenergia hasznosításának nemzetközi jogi kérdései. In: Nemzetközi szerződések, 1944-1982. Budapest, 1981, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó).

10 A stratégiai védelmi kezdeményezés (Strategie Defense Initiative - SDI) elnevezésű csillagháborús terv Reagan amerikai elnök kezdeményezésére vette kezdetét 1983. március 23-án. Ez földi és űrtelepítésű fegyverek rendszerbe állítását jelenti a hadászati atomtölteteket hordozó interkontinentális ballisztikus rakéták megsemmisítésére, de napjainkban már kiterjed a katonai rendeltetésű műholdak megsemmisítésére alkalmas űrfegyverek (nagy teljesítményű mikrohullám-generátorok, lézerek, „gyilkos műholdak”) kifejlesztésére is.

11 „A magyar kormány csak a SZEB elnökén keresztül érintkezhetett hivatalosan a többi győztes hatalom képviselőjével. Külpolitikáról viszont csak akkor beszélhetünk, ha egy ország szuverén. 1947-ig ez a helyzet semmiképpen sem állt fenn. Legfeljebb korlátozott szuverenitásról, korlátozott külpolitikáról, de leginkább nemzetközi kapcsolatokról lehetett

19