Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. nitásunkat a fegyverszünet megkötése után bel- és külpolitikai tekintetben is a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) Magyarországon való működése, majd a formális szuverenitást biztosító Párizsi békeszerződés (1947. február 10.) aláírását követően a szovjet katonai megszállás korlátozta. Az 1944-1947 közötti sorsfordító évek Magyarország XX. századi történelmének új korszakát, a Szovjetunió hatalmi érdekszférájában töltött közel fél évszázados időszakának a kezdetét jelentette. Ami a magyar belpolitikai viszonyok lényegét illeti, azt a második világháború utáni politikai emigráció történetét kutató Nagy Kázmér12 igen szemléletesen és találóan fogalmazta meg. Véleménye szerint Magyarország „1945-ben a szó szoros értelmében eltűnt, megsemmisült, ami volt. Maradt a feldúlt és javarészben megműveletlen terület. Rajta az el nem menekült nép. Valóban olyan volt a helyzet 1945 áprilisában, mintha a magyar nép soha nem is jutott volna el az államalkotás koráig. A magyar történelem István király óta tartó századainak fejezetei ekkor zárultak le, és - miután az élet nem állt meg - egy egészen új korszak kezdődött 1945 tavaszán.” 13 Magyarországon a front átvonulását követően a régi hatalmi szervek és struktúrák megszűntek létezni, a kormányhivatalok kiürültek. A kormány és a helyi közigazgatási apparátus nagy része elmenekült az országból, vagy felmentették munkája alól. Magyarország a háború végjátékának időszakában csupán egy történelmi-földrajzi fogalom volt, és nem lehetett egy valóságos, „működőképes” társadalmi-politikai entitásnak tekinteni. A legfontosabb feladat az önálló államiság megteremtése, szuverenitásunk visszaszerzése, az alkotmányos rend és a törvényesség megteremtése, valamint a társadalmi élet újjászervezése, demokratizálása volt. A demokratizálás folyamatát azonban megnehezítette, majd megakadályozta a szovjet fegyveres erők magyarországi tartózkodása. Az a remény, hogy a békeszerződés aláírása után szó” (Sáringer János - a Veritas Történetkutató Intézet és az Országgyűlés Hivatala által a Parlament felsőházi termében az 1945. november 4-én tartott nemzetgyűlési választások 70. évfordulója alkalmából „Szabad választás - szabad a választás?” címmel megrendezett konferencián). 12 Alexa Károly (szerk.): Magyar Látóhatár. Borbándi Gyula (1919-2014) emlékkönyv. Lakitelek, 2015, Antológia Kiadó, 73-74. 13 Nagymihály Zoltán: Törésvonalak és utak a „légüres térben. Két eset az emigráns Látóhatárköreiből. In: Alexa Károly (szerk.): Magyar Látóhatár. Lakitelek, 2015, Antológia. 20
