Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I.- 1949.04.04). Az 1949 májusában megalakult a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), majd októberben a Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Az NSZK 1955-ben csatlakozott a NATO-hoz, az NDK pedig a NATO ellenpólusaként 1955. május 14-én megalakult Varsói Szerződéshez. Ezzel megkezdődött a két szuperhatalom, a háború alatt gazdaságilag megerősödött Amerikai Egyesült Államok és a gazdaságilag meggyengült Szovjetunió közötti, 1947-től 1989-ig5 tartó hidegháború,6 és a kétpólusú világ- rendszer totális - politikai, gazdasági és katonai - szembenállása. Megindult a fegyverkezési hajsza, kezdetét vette az atomkorszak. A második világháborút követően kialakult hidegháborús időszakban az atomfegyvert birtokló USA meghirdette a „feltartóztatás” politikai-katonai stratégiáját.7 Ezt a kommunizmus igájában szenvedő nemzetek felszabadítása céljából a „felszabadítás” doktrínája8 váltotta fel, amely az Egyesült Államok és szövetségesei atombomba-hordozásra alkalmas hadászati légierejére alapozva egy totális háború forgatókönyve volt. Az Egyesült Államok 1949 őszére - atomfölényének megtartásával - elvesztette atommonopóliumát a Szovjetunió felett. 1953. augusztus közepére 5 Genagyij Geraszimov szovjet kormányszóvivő 1989. december 3-án bejelentette: „a hidegháború ma, 12 óra 45 perckor véget ért”. 6 A hidegháború fogalma Walter Lippmann amerikai újságírótól származik, amely az angol eredetiből (Cold War) tükörfordítással került át számtalan nyelvbe. Célja, hogy megállítsa a Szovjetunió befolyási övezeteinek bővülését és konszolidációját, továbbá befolyási övezeteinek szűkítésére kényszerítse. 7 Harry S. Truman amerikai elnök 1947. március 12-én, a washingtoni Kongresszushoz intézett beszédében felvázolt doktrína szerint az Egyesült Államoknak kötelessége beavatkozni azokban az államokban, ahol a kommunizmus eszméi terjednek. ATruman-doktrí- na gyakorlatilag egészen 1989-ig meghatározta az Egyesült Államok politikáját, hiszen Koreában, majd Vietnamban az amerikai hadsereg azért avatkozott közbe, hogy elkerülje a Szovjetunió térhódítását. - Tarján M. Tamás: A Truman-doktrína meghirdetése. Ru- biconline, http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1947_marcius_12_a_truman_doktri- na_meghirdetese/ (Letöltve: 2016. december 10.) 8 A „felszabadítás” doktrínájának a célja Thomas K. Finletter szerint: „A NATO térségében politkai célunk nemcsak az orosz hatalom visszaszorítása országaink határaitól, hanem egyszersmind az oroszok kiűzése a leigázott csatlós államok területéről és magából Oroszországból is.” In: Julian Lider: Az Egyesült Államok katonai doktrínája. Budapest, 1966, Kossuth ,76,409. 18
