Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. szabályozva volt, mint például a karhatalmi feladatok, de az „országépítő” munkálatokban való részvételt is különböző Miniszterelnökségi és Minisztertanácsi rendeletekkel, a honvédelmi miniszter utasításaival, valamint a vezérkar intézkedéseivel rendeltek el. A honvédelmi miniszter gyakorlatilag katonai és gazdasági vezető volt. 1945-48 között a honvédség szervezetét és technikai felszereltségét is úgy alakították ki, hogy azok megfeleljenek az újjáépítés és az állam által igényelt feladatoknak. A 4000/1945. ME rendelet a honvédség teljes állományára vonatkozóan, rendfokozattól függetlenül előírta havi négy teljes munkanap teljesítését. Az újjáépítési tevékenységet a Nemzeti Bizottság igényei és kérése alapján hajtották végre. A katonai alakulatok a népgazdaság munkaerő-hiányát pótolván, részt vettek a bontási és újjáépítési munkálatokban, a helyreállítandó műtárgyak szerkezeti elemeinek üzemszerű legyártásában, mezőgazdasági, építés-beruházási, szénbányászati munkákban, a természeti csapások elhárításában és következményeinek felszámolásában. (Árvízvédelem, állategészségügyi járványvédelem, hóakadályok elhárítása, viharkárok felszámolása, jégtörés a jeges árvizeknél - pl. a légierő bombázásával -, tűzesetekben és vasúti, valamint bánya katasztrófáknál való segítségnyújtás, vasúti áruszállítás biztonságának a védelme.) A mezőgazdasági munkák tavaszi előkészítése és az őszi betakarítási munkák (aratás, gyümölcsszedés, szüretelés, termények szállítása) központi irányítással évről évre a honvédség feladatát képezte, mely időszakban a katonák „aratási szabadságot” kaptak. 1953-tól, az enyhülés kezdetétől 1956-ig, a mezőgazdaság átszervezésének időszakában, a mezőgazdaság munkaerőhiányának 65%-át a honvédség pótolta. A Minisztertanács 1954-ben, a Földművelési Minisztérium kérelme alapján, a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésére, illetve az aratás idejére megszabott munkavégzések miatt kieső állomány már a harckészültséget is veszélyeztette. Igénybe kellett venni a honi légvédelem csapatait, a harckocsi-kezelőket és a határ menti lövészezredek alegységeit is. Az állomány leterheltsége oly módon megnőtt, hogy a Magyar Néphadsereg Kiképzési Csoportfőnök 1956 októberében - a hadsereg PB számára megküldött tájékoztatásában - kérte az árvízvédelem, a hó eltakarítás és a mezőgazdasági munkakötelezettség jelentős csökkentését vagy megszüntetését.399 399 Halassy G.-Kürtös L.: i. m. uo. 160
