Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban 1953-tól a honvédség létszámterhére bányászmunkás csoportok és zászlóaljak dolgoztak a bányákban. Az MDP Politikai Bizottsága 1954. július 22-én határozatot hozott a széntermelés fokozására. A Honvédelmi Minisztériumot kötelezték, hogy 7300 főt biztosítson a bányamunkák végzésére. A Budapesti Központi Bányászcsoport Parancsnokság, mint haderőn kívüli katonai parancsnokság, alárendeltségében végezték munkájukat.400 Ebből a célból bányász alegységeket hoztak létre, amelyek Pécs, Dorog, Tata, Miskolc, Mór, Salgótarján, Ózd, Várpalota, Komló, Petőfibánya bányáiban dolgoztak. Irányításukra - a Magyar Néphadsereg Vezérkari Főnökség alárendeltségébe tartozó - Bányászcsoport Parancsnokságot szerveztek, melynek parancsnoka Maiéter Pál ezredes volt. A szénbányák munkaerő-igényein felül, még 8000 főt kellett vezényelni a mezőgazdasági munkákhoz és az építőiparba. A nagyszámú külső munkákra vezényelt katonaállomány irányítására megalakult a „Katonai Kisegítő Alakulat”. 1956 tavaszán 8000 főt külön be kellett hívni a munkaerő pótlására. A katonák dolgoztak az Építésügyi, a Közlekedési és Postaügyi, a Kohó- és Gépipari, valamint a Szénbányászati Minisztériumnál, tovább az Épületkivitelező Vállalatnál. Ez gyakorlatilag afféle munkaszolgálat volt, amelyet a honvédelem kontójára végeztettek el, hogy mégse látszódjon amolyan „málenkij robot”-szerű munkakötelezettségnek. 1956. május 21-étől, a Minisztertanács határozata alapján, katonai kisegítő műszaki alakulatokat hoztak létre 15700 fővel, amelynek parancsnoka a honvédelmi miniszternek volt alárendelve. 1956 decemberére az ’56-os forradalom ezt a rendszert elsöpörte. A honvédelemről szóló 1960. évi IV törvény 3. §. (2) szerint „A fegyveres erők feladata továbbá a honvédelem szempontjából fontos létesítmények őrzése, közreműködés az állam belső rendjének fenntartásában és a légoltalom ellátásában, valamint segítségnyújtás elemi csapás és egyéb közveszély esetén”. Vagyis a népgazdasági munka továbbra sem képezte a hadsereg alaprendeltetésszerű feladatait. Ennek ellenére 1960-tól még nagyobb katonai erők igénybevételével folytatódtak a munkák a mezőgazdaság és a népgazdasági beruházások területén. E követelmények érdekében 1962-ben - a katonák háborús feladataira való felkészülést is segítő - ún. „új kiképzési rendszerű építő alakulatokat” hoztak létre, majd 1964-ben felállították az általános műszaki dandárt és a közlekedési dandárt. A feladatok végrehajtásában a Polgári 400 Csendes László: Kronológia a Honvédség történetéből, 1945-1990. Új Honvédségi Szemle, 1998, különkiadás. 161
