Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártállamban közbiztonság fenntartása a rendőrség feladata. Emellett a törvényes rend és közbiztonság fenntartása céljából a katonai karhatalom igénybevételére széles jogkörökkel ruházta fel „a közrend fenntartására hivatott” közigazgatási (polgári) hatóságokat (ügyészségeket és bíróságokat, a rendőrséget, a tanácselnököket, a megyei járási és városi pártbizottságok titkárait), akadályoztatásuk esetén pedig a helyőrség és a magasabb egységek parancsnokait. A vezérkar önálló kezdeményezésére 1956. március 7-én készült el a „Magyar Népköztársaság karhatalmi szolgálatának részletes terve”, március 23-án pedig a „Budapest karhatalmi szolgálatának részletes terve”, amelyek az 1948-as utasítás alapján annak módosított változataként foghatók fel. Ezek részletesen szabályozták a karhatalmi erők és eszközök alkalmazási módját. Az ország rendje és közbiztonsága érdekében elkészített országos karhatalmi terv orosz nyelven is elkészült, ami arra utal, hogy azt a hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnoksága is megkapta. Új karhatalmi utasítás kiadására is csak a forradalom leverése után, 1957-ben került sor. A fentiek ellenére az 1956 októberében bekövetkezett rendkívüli helyzetre a rendőrség, a Belső Karhatalom, a Határőrség és a Magyar Néphadsereg nem volt felkészülve. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány „a népi hatalom védelmében, az ellenforradalmi erők szétverésére” 1956. november 4-e után hozott határozatának megfelelően Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere, a volt ÁVH tagjaiból, régi partizánokból, pártfunkcionáriusokból megszervezte a - túlkapásairól is híres,260 az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának irányítása és ellenőrzése alatt álló - karhatalmat. A forradalom leverésével véget ért a rövid idejű enyhülési folyamat. A szovjet tisztogatás után „szabadlábon” maradt tiszteknek és aktív tiszthelyetteseknek a szovjet-magyar ellenőrző bizottság előtt írásbeli hűségnyilatkozatot kellett aláírniuk, amelyben tanúsították, hogy a népi felkelést, az „ellenforradalmat” elítélik, és eskü alatt fogadják, hogy abban nem vettek részt. Ezzel egyidejűleg - még ha nem is mindenki tudatosan - többségében vállalták a karhatalomban való részvételt is, hiszen a forradalom leverését követően a hadsereg egyik kiemelkedő feladata lett a karhatalmi feladatok ellátása. A nyilatkozat aláírását 6857 tiszt és tiszthelyettes tagadta meg.261 260 A Fegyveres Erők miniszterének 11. számú parancsában Münnich Ferenc a karhatalom törvénytelen eljárásai és túlkapásai miatt utasította a karhatalmi erőket, hogy a törvényes eljárások szerint végezzék feladatukat. FIL MN HM parancsok, 1954-59. 3. d. 261 Csendes László: Kronológia. Új Honvédségi Szemle, 1998, különkiadás, 62. 103
