Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I. A forradalom leverését követően a Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kegyetlen diktatúrája következett, és kíméletlen megtorlás kezdődött. A megtorlások fontos eszközéül a karhatalom szolgált. 1956. 11.12.-1957.03.01. között a fegyveres erők (Honvédelmi Minisztérium, Belügyminisztérium) élén Münnich Ferenc belügyminiszter állt. Ebben az időszakban a Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar feladatait átmenetileg az 1956. november 13-án létrehozott Hadsereg Parancsnokság látta el. A hadsereg parancsnoka Úszta Gyula vezérőrnagy, helyettese a tiszakécskei és más atrocitások levezénylője, a hírhedt Gyurkó Lajos vezérőrnagy volt. 1957. 02. 28-ától Révész Géza altábornagy vette át a honvédelmi miniszteri tárcát, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke (1957. április 16.) pedig a Horthy-hadsereg volt tüzérőrmestere, Ugrai Ferenc ezredes lett. A karhatalmi erők a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium alárendelt katonai szervezeteiként alakultak meg. A Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe három karhatalmi ezred volt 10-10 karhatalmi századdal, valamint a Hódosán-, a Pestvidéki és az Orbán-csoport.262 Budapest három karhatalmi körzetében egy-egy karhatalmi ezred tevékenykedett, amely, dr. Balló István kutatásaira263 támaszkodván, az alábbiak szerint nézett ki: Az 1956. november 9-én megalakult, 1170 főt számláló 1. honvéd karhatalmi ezred parancsnoka Csémi Károly alezredes volt, amely a karhatalmi feladatait az első karhatalmi körzetben,264 a pesti oldalon hajtotta végre. Feladatai közé tartozott az utóvédharcot vívó forradalmi felkelőcsoportok, 262 Ezeket az erőket egészítette ki a december 1-jén a Belügyminisztérium kötelékében megalakult BM karhatalmi ezred 2000 fővel, amelynek parancsnoka Guba László ezredes lett. Mindezen kívül a Budapesti Rendőr Főkapitányságon megalakult egy „R”-csoport is. A BM szakmai felügyelete és irányítása alá több kisebb karhatalmi alegység is tartozott. Ezek az erők szoros együttműködésben dolgoztak a „konszolidáció megteremtéséért”. 263 Dr. Balló István: A Magyar néphadsereg helyzete és főbb szervezeti változásai 1956 novembere és 1961 decembere között, 3M. http://doksi.hu/get.php ?order=DisplayPre- view&lid=20781 &p= 1 264 Úszta Gyula vezérőrnagy, hadseregparancsnok, az 1956. december 05-én kiadott 06. számú parancsával „a rend, nyugalom és közbiztonság konszolidálása, valamint az egységes irányítás” érdekében Budapestet három karhatalmi körzetre osztotta fel, és kijelölte a karhatalmi körzetek parancsnokait. Az első körzet: a IV., V., VI., VII. és a XIII., XIV., XV., XVI. kerületet foglalta magába. 104
