Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban

Dr. Mészáros Gyula A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában I.

Az Országos Légvédelmi Erők parancsnokságán összegyűlt régi repülőtisztek254 bombázást terveztek a szovjet erők ellen az ország különböző térségeiben és Budapesten. 55 darab „lökhajtásos” és 70 darab JAK-9-es repülőgép állt készenlétben mintegy 6-9 bevetésre rendelkezésre álló bombakészlettel Kalocsa, Kunmadaras, Szolnok, Székesfehérvár és Kiskunlacháza repülőtereken. Ehhez azonban, mivel Maiéter Pál honvédelmi minisztert nem érték el, Király Béla tábornok hozzájárulására volt szükség, aki megtiltotta a bombázást, mondván, hogy „az a szovjet teljes beavatkozását eredményezi, és totális háború lehet”. Király reménykedett abban, hogy meg lehet egyezni a szovjetekkel, és mint mondotta, „csak tőle [mármint a szovjetektől - M. Gy.] lehet remélni a kibontakozást”. Még a páncélosok elleni akadályrendszer telepítését sem engedélyezte Budapesten, amivel a november 4-ei szovjet beavatkozást késleltetni lehetett volna. Nem a Nyugattal, hanem a szovjetekkel kell tárgyalni - mondta, és megköszönte a régi repülőtisztek szíves közreműködését. Molnár György is arra a következtetésre jutott, hogy nem lett volna szerencsés a demonstratív jelleggel felvonuló szovjet csapatok ellen katonai erővel fellépni.255

254 Nádor Ferenc, a légierő akkori parancsnoka, Frauenhoffer József volt repülőszázados, Nyírádi Szabó Imre repülőfőhadnagy, Horváth Gyula volt repülőszázados, Barandlay hadnagy, Zsolt József volt vk. százados, Kazay Kálmán volt repülőezredes, Németh Pál volt vk. repülő-alezredes. Uo.

A magyar légierő parancsnoka, Nádor Ferenc ezredes - akit 1944. augusztus 20-án a vitéz Horthy István Repülőakadémián avatták hadnaggyá - a forradalom alatt a Magyar Köztársaság Forradalmi Katonai Bizottságának a tagja volt. Az október 27-ei tiszakécskei tragédia eseményeit megismerve, megtiltotta, hogy engedélye nélkül a magyar katonai gépek a levegőbe emelkedjenek. - Győri János: A magyar katonai repülés kronológiája, 1945-2008. Bp., 1984, Zrínyi Kiadó, 84.

255 A „Megszállók homályban” című tanulmányában írja: „Ötvenhat nyarán és kora őszén a lengyel válságot is belső lengyel erőkkel, illetve a lengyelországi orosz csapatok erődemonstrációjával oldották meg anélkül, hogy lengyel-szovjet fegyveres összecsapásokra került volna sor. Két sikeres precedens volt tehát arra, hogy a katonai erő demonstrálása elegendő bármilyen polgári zavargás elfojtására, s hogy a szövetséges szocialista országok rendőri szervezetei némi szovjet segítséggel képesek a válságkezelésre. Azt hiszem, az analógiák feljogosítanak arra, hogy az 56 őszén, október 23. előtt megtett szovjet katonai lépéseket ne hadművelet részének tekintsem, hanem a német és a lengyel példához hasonló demonstratív felvonulásnak. A tragédiát az okozta, hogy az előző két esettel ellentétben a szovjet csapatok komoly ellenállásba ütköztek, és innen már nem volt visszaút.” - Beszélő online, 1. évfolyam, 9. szám, 8. Befejezetlen múlt. http://beszelo. c3.hu/cikkek/megszallok-homalyban Letöltés: 2017.03. 30.

100