Helgert Imre - Mészáros Gyula: A Magyar Honvédség a rendszerváltás sodrában. Néphadseregből - Magyar Honvédség 1. kötet - RETÖRKI könyvek 28/1. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet - Dr. Mészáros Gyula: A Magyar Néphadsereg a pártállamban
A Magyar Néphadsereg a pártái] amban November 3-ára azonban a szovjetek páncélos erői a földi védelemmel egyébként nem rendelkező repülőtereinket körbefogták, és megakadályozták a repülőgépek felszállását. „Felmerül a kérdés, és ezt a budapesti és az ország összes polgára hangoztatja, hogy vajon miért nem tett eleget a logikus követelésnek Király tábornok, és miért nem engedett bombázni? Egy tény, hogy Király tábornok még a budapesti jogos és kívánatos védelmet sem látta el. Hiszen ha páncélakadályt épít, akkor ezzel is elodázza a beavatkozást, illetve a támadást, és teremthetett volna valami más lehetőséget. Nem közömbös tehát, hogy most éppen Király tábornok miért lép fel a magyarság képviselőjeként, amikor azzal az otthoniak sem értenek egyet. Ez megint a nyugat naivitására válik” - írta befejezésképpen visszaemlékezésében a főhadnagy. Az Országos Légvédelmi és Légierő Parancsnokság és alárendeltjeinek forradalom alatti tevékenységére vonatkozóan a légierő történetét kutató Győri János kiváló könyvében256 szereplő adatokból szemezgethetünk. A repülőcsapatok 1956. október 23-ától a repülőterek szovjetek által történő elfoglalásáig végzett tevékenységét a következőképpen körvonalazta: Gyurkó Lajos vezérőrnagy, a 3. hadtest és karhatalmi körzet parancsnoka 1956. október 27-én több MiG-15 géppárt szállított fel tűzparanccsal, és irányított Kecskemét, Kiskőrös, Csongrád és Tiszakécske térségébe. Manapság a Kecskemétről felszállított, Takács János hadnagy által vezetett sugárhajtású vadászgép emberáldozatot is követelő tiszakécskei véres öldöklésre emlékezik a társadalom, amelynek 17 halottja257 és 110 sebesültje volt. A további vérontás elkerülése végett Nádor Ferenc ezredes, a Magyar Köztársaság Forradalmi Katonai Bizottságának a tagja, a magyar légierő parancsnoka október 29-én megtiltotta, hogy engedélye nélkül a magyar katonai repülőgépek felszálljanak. 256 Győri János: A magyar katonai repülés kronológiája, 1945-2008. Bp., 2009, Zrínyi Kiadó, 83-86. 257 A sortűz áldozatai: Csonka László 17 éves; Szabó Péter 36 éves; Szóráth György 37 éves; Mohácsi István 47 éves; Kállai Etelka 56 éves; Mihályi Gizella 30 éves; Bognár József 28 éves; Szitár János, 27 éves; Lovas József 35 éves; Sántha István, 21 éves; Parádi Pál 33 éves; Parádi János 29 éves; Fazekas Imre 20 éves; Gyapjas Ferenc 26 éves, tiszakécskei, Rédei Bertalan 20 éves, ókécskei; Kutasi Ilonka, 20 éves, kocséri lakosok és Tekes Mária (Hercikova Győzőné) 62 éves, csehszlovák állampolgár. - Győri János: A magyar katonai repülés kronológiája, 1945-2008. Bp., 2009, Zrínyi Kiadó, 83. 101