Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)
Dokumentumok
Dokumentumok az MDF korai történetéből A valóságérzékre lehet példa az Alpok-Adria és a Pannon interregionális együttműködés, amelyben magyarországi tájegységek is részt vesznek, és amely céljaiban újszerűén fejezi ki a különféle nemzetközi [helyzetű] közép-európai államok határ menti [vidékeinek] egymásrautaltságát, következzen az a kulturális [nemzetiségi] sokféleségből, vagy a gazdasági komple- menteritásból. A valóságos Közép-Európának használna a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások sikeres befejezése is. Elsőrendű magyar érdek, hogy hazánk része legyen annak a közép-európai térségnek, amelyben - már a tárgyalások jelen szakaszában - megtörténik a fegyverzetek és haderők csökkentése. Ebben a sorban említendő még a Bécs-Budapest világkiállítás tervezete is. A róla folyó hazai vitában - a kevés tiszteletre méltó kivételtől eltekintve — csekély hangsúlyt kapott a közép-európaiság szempontja, pedig a megvalósítás érvei között ezt az érdeket is [erőteljesebben] szerepeltetni kell[ene] A közép-európai szorosabb, „intézményesített kooperáció” a vegyes népességű területek és a nemzeti kisebbségek nagy száma miatt e közösségek és tájegységeik érdekét is hangsúlyosan szolgálná. A skandináv államok együttműködése, így az Északi Tanács, példaként szolgálhat arra, hogy lehet a jog, a kultúra, a gazdaság, a környezetvédelem vagy a szociális kérdések területén egy laza, rugalmas, de mégis működőképes konzultációs-kooperációs keretet létrehozni egy [nagy] térség számára. Ezt a tapasztalatot is hangsúlyozva, a magyar diplomáciának olyan közép-európai sokoldalú kapcsolati formát célszerű [szorgalmaznia], amely elősegíti és nem gátolja a tágabb európaizálás folyamatát. Egy zárt közép-európai tömb létrejöttét - túl azon, hogy [megvalósulása] a belső erők mozgásiránya miatt is valószínűtlen - bizonyára mind a Szovjetunió, mind az Európai Közösség bizalmatlanul fogadná. Az európai integrációs fejlődés fő ereje, központja ma az Európai Közösség és annak intézményrendszere. A tizenkét államot egyesítő gazdasági és politikai unió jelentőségnövekedése nemcsak a dezintegrálódó KGST-hez képest nyilvánvaló, hanem más nyugat-európai együttműködési keretek[hez] (pl. az EFTA-hoz, vagy az Európa Tanácshoz ) viszonyítva is szembetűnő. Magyarországnak gazdasági és politikai tekintetben egyaránt érdeke az EK-val való kapcsolatok minőségileg új szintre helyezése. Ez a viszonylat nem egy a sok közül: benne az, integrációs többoldalú és a tagországokkal való kétoldalú kapcsolataink összefonódva, egymást erősítve jelennek meg. 308
