Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)
Dokumentumok
Dokumentumok Túlzás nélkül állítható, hogy az Európához való visszacsatlakozásunk kulcskérdése az EK-val kialakítandó együttműködés.406 Magyarország érdeke, hogy- túl az 1989-ben megkötött - integrációs tartalmát tekintve elég gyenge hatásfokú - egyezményen, további preferenciális szabadkereskedelmi megállapodást, illetve társulási egyezményt kezdeményezzen az Európai Közösségnél;- lehetősége szerint bekapcsolódjon azokba a programokba (a tudományos kutatásban az EUREKA, ESPRIT, az oktatásban az ERASMUS, illetve az EURONET adatközvetítő szolgálat), amelyekben valamilyen formájú magyar részvétel lehetséges;- a vezető ipari államok 1989. évi párizsi csúcsértekezletén létrehozott, a Magyarországnak és Lengyelországnak biztosítandó támogatást meghatározó bizottság kapjon kellő tájékoztatást integrációs igényünkről. Javasoljuk a viszonynak a] teljes tagság [irányába való alakítása] a nem [túl] távoli jövőben;- fejlessze az Európa Parlamenttel a képviselő csoportok, szakértők stb. együttműködését; a nyugat-európai pártokkal kiépülő kapcsolatok erősítsék a nemzeti integrációs szándékot. Az EK kapcsolatok elsődlegességét hangsúlyozva használjuk ki a tágabb Európa Tanácsban rejlő lehetőségeket is; a megfigyelői státuson továbblépve a szabad választások után nyilvánítsuk ki teljes taggá válási szándékunkat; belső gazdasági, oktatási, [szabványelőírási] politikája alakításában igyekezzen igazodni az EK-n belüli fejlődéshez, növelve az ország ma még alacsony szintű integrációs képességét. A felzárkózásban fokozottan kell támaszkodni a nyugat-európai tudományos, oktatói kapcsolatokra, szakembercserékre. Nem odázható [el] annak a kérdésnek sokoldalú vizsgálata, hogy Magyar- ország a távlatokban - nemcsak és talán nem is elsősorban a gazdaság terén - mit várhat az egységesülő Európától. A magyar diplomáciának lehetőségei 406 Ugyanezen időszakban az európai reintegrációhoz kapcsolódóan Helmuth Kohl így fogalmazott: „A politikánk azon tény irányába orientált, hogy Magyarország, éppúgy akár Ausztria, Európa része. A nemzetközi politikában két iránypontot követ: az egyik a fegyverzet-leszerelés, a másik a gazdasági együttműködés. Van egy harmadik tényező is, melyet sajnálatosan nem eléggé vesznek figyelembe, a kultúra. Európát nem szabad csak gazdasági alapon egyesíteni. A gazdasági problémák kétségtelen elsősége ellenére a kulturális identitásnak fontos szerepet kell játszania a német-magyar kapcsolatokban.” Hans-Dietrich Genscher személyes feljegyzései Helmut Kohl német kancellár és Németh Miklós magyar miniszterelnök 1989. augusztus 25-i találkozójáról. Dokumente zur Deutschlandpolitik; Deutsche Einheit Sonderedition aus den Akten des Bundeskanzleramtes 1989-1990, R. Oldenbourg Verlag, München, 1998, 380-382. 309