Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)
Dokumentumok
Dokumentumok megoldását bármely erő pártpolitikai szempontból akadályozná [elég itt a magyarországi, lengyelországi és szovjetunióbeli fejlemények néhány kölcsönhatására gondolni.] Európa és Közép-Európa. Földrajzi helyzetünknél fogva figyelmünk középpontjában Európa áll. Magyarország ma egy egységesülő Nyugat- és egy széteső, széthulló Kelet-Európábán keresi helyét és kísérli meg újra [megteremteni] a magyarság és európaiság egységét. Szándékainkat [adottságainkkal] szembesítve [hozzájárulhatunk ahhoz], hogy kontinensünk végképp megszabaduljon a hidegháború maradványaitól. Már a jelenben is, meg kell ragadni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a kétpólusú tömbszerkezetek oldhatók és a katonai szövetségi rendszerek biztonsági keretté átalakíthatok lesznek. Ez mindkét oldalon védelmi jellegű doktrínák elfogadását, a „strukturális támadásképtelenség” általánossá válását, és a nagyobb katonai nyíltságot, ellenőrizhetőséget jelenti. A folyamatot segíti a hatalmi zónák „egymásra csúszása” a tömbökön átnyúló köztes szerkezetek létrejötte [bizalom- és biztonságerősítő fegyvermentes, határ menti kapcsolatokat erősítő övezetek kialakulása] Közép-Európa politikai újra-felértékelődését elsősorban ebben az összefüggésben szemlélhetjük. Földrajzi és kulturális szempontból jellegzetes útkereszteződés-helyzet; [a térség] történelmileg éppúgy volt ütközési pont, mint találkozások, összefonódások színhelye. A „nyugati” és „keleti” hatásokat sajátosan ötvöző tájegység, amelynek kis és közepes nemzeteit évszázados - sorsazonosságot és konfliktust vegyítő - közösség kapcsolja össze. Közép-Európa történelmi fogalmának felelevenítése, a földrajzi-művelődési köztes helyzet hangsúlyozása politikai célt is szolgál: az itt élő népek nemzeti és európai emancipációjának egyik eszköze. Egyfajta átemelő eszme, amely az érintett térséget jaltai status quo\al és a sztálini államszocializmussal azonosított - politikai „keleteurópaiságból” segítené átvezetni a jelző nélküli európaiságba. A közép-európai gondolat valójában akkor szolgálja a teljes europaizálás folyamatát, ha- realista és nem nosztalgikus (például nem végképp idejétmúlt államkeretek felelevenítésének haszontalan, önveszélyes szellemi játéka);- és célja: egy nyitott, laza és nem zárt, merev nagytérségi együttműködési rendszer kialakítása. 307