Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)
Dokumentumok
_ ILmímhi Dokumentumok az MDF korai történetéből leniét, az ország nagymértékű külső energia- és nyersanyagfíiggése, az állam 20 milliárd dolláros bruttó adósságállománya stb. Sajátosan határozza meg nemzetközi helyzetünket és külpolitikánkat az a körülmény, hogy megosztott nemzet vagyunk a Kárpát-medencében: a szomszéd országokban a magyar etnikai népesség egyharmada él. Ezek, és más hasonló függőségek, „egzigenciák” a külpolitikai tájékozódás pályáit több lényeges ponton meghatározzák. A kényszerpályák által határolt tér azonban már ma is elég tág ahhoz, hogy az MDF (és [néhány] más ellenzéki párt) a jelen kormányzati politikával szemben [megvalósítható alternatív] elképzelést, törekvést tudjon megfogalmazni a nemzetközi kapcsolatokban. Magyar külpolitika a változó világban A magyar külpolitikai tevékenységnek nemzeti érdek alapúnak, Európa központúnak, és az emberi civilizáció egyetemes értékeit és normáit tiszteletben tartónak kell lennie. Nemzeti érdekeinket elsősorban népünk történelmi útjának sajátosságai, földrajzi helyzetünk, nagyságrendünk, erőforrásaink, társadalmi és gazdasági adottságaink, nyelvünk és kultúránk egyedi vonásai határozzák meg. A magyar érdek megfogalmazásában a Közép- és Kelet-Európábán történelmileg kialakult nemzet-felfogásból indulunk ki, amely a nemzetiséget nem szűkíti le az állampolgárságra. A magyar nemzet tagja mindenki, aki Magyar- országon vagy az ország határain túl, kisebbségi vagy szórványhelyzetben magyarnak vallja magát. A huszadik századi Európa alig hét évtizedes politikai-néprajzi ténye, hogy a nyelvi, kulturális és tudati értelemben meghatározott magyarság jelentős része (3,5 - 4 millió fő) az ország határain kívül, kisebbségi sorban él. Létüket a nemzeti érdek meghatározása nem hagyhatja figyelmen kívül: vagyis annak szükségszerűen kétrétegű, kétdimenziós egységnek kell lennie. A magyarországi döntések akkor nemzeti szempontúak, ha a hazai társadalom érdekein túl a határon kívülre [kényszerült] etnikai magyarság helyzetét, igényeit is figyelembe veszik. Ez mindenekelőtt annak az elvnek a kinyilvánítását és érvényesítését követeli meg a külpolitikától, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a határon túli magyarok helyzete alakulásáért. (Külföldi [párhuzamként] említhető meg Izrael, az NSZK, Jugoszlávia vagy Ausztria figyelme a zsidó diaszpóra, a népi német lakosság, a határon túli délszláv nemzetiségek, illetve a dél-tiroli németség iránt.) 302
