Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)

Dokumentumok

Dokumentumok

a Jamburgi beruházás236, valamint a Bős-Nagymaros újratárgyalása és a megvalósítás felfüggesztése valamennyi beruházás esetében nélkülözhetetlen eleme a gazdaságpolitikai stratégiáknak. Ezek az állami egyedi nagyberuházások ugyanis együttesen képesek annyi forrást elszívni, amelyik bármelyik önmagában reális és sikerrel kecsegtető stratégiát meghiúsítja.

c) A KGST-kezelés felől is sajátos gazdaságpolitikai alternatívák fogalmazódnak meg. Ezek:- a kormányzati ötéves keretegyezményeken keresztül megvalósuló együttműködés azonnali átváltása vállalatközi együttműködésre. Ehhez a kormányzati partnerek helyébe lépő úgynevezett ütköző-kereskedőházak alapítása, amelyek a KGST partnerek felé állami hatóságként, a magyar piaci szereplők felé pedig termeltető, értékesítő és pénzintézeti funkciót ellátó sajátos piaci vállalkozásként lép fel. Ez az új szervezeti rendszer a KGST-hez való kapcsolódás piaci formáit fejleszti ki - rövid távon a forgalom kisebb esése, középtávon az importlehetőségek nagyarányú feltárása és így az exportlehetőségek fejlesztése valószínűsíthető;- a KGST országokkal való elszámolás dollár alapra való helyezése. Ekkor - Jugoszláviához hasonlóan - az importot és exportot dollárban számoljuk el, világpiaci árak alapján. Ennek rövid távon nagymérvű deficitje lenne (számítások szerint mintegy kétmilliárd dolláros deficit jelentkezne a Szovjetunióval szemben), azonban már középtávon, a gazdasági struktúra módosulásával és a szerkezeti áttolódásokból adódóan, pozitív hatások kerülnek túlsúlyba. Ebben a stratégiában van egyedül lehetőség arra, hogy középtávon is érzékelhető módon megszűnjék a KGST konzerváló hatása a magyar gazdaság struktúrájára. A KGST országokkal, kiemelten a Szovjetunióval mutatkozó rövid távú dollárban kimutatott külkereskedelmi passzívumot hitellel kellene áthidalni;

ramot az akkori gazdasági-politikai viszonyok miatt 1989-ben leállították.

236 A Minisztertanács 3409/1985. sz. határozata alapján a magyar fél 1985. december 30-án aláírta a Jamburgi Államközi Egyezményt a Szovjetunióval. Az egyezmény értelmében a magyar fél vállalta, hogy egy hitelkonstrukció keretében 1986 és 1991 között Tengizben (ma Kazahsztán) a helyi kőolaj- és gázlelőhelyhez kapcsolódóan létesítményeket (ingatlanok, gázvezetékek) épít és nagy mennyiségű konvertibilis devizaeszközt is a rendelkezésre bocsát. Vállalta továbbá, hogy valutáért kőolajipari gépeket és eszközöket vásárol, valamint magyar árukat szállít a szovjet fél részére. Mindezért a Szovjetunió 1989-2008 között 37 milliárd m3 gáz szállítását vállalta Magyarországra. A magyar fél által folyósítandó teljes hitel összege akkori számítások alapján megközelítette a 66 milliárd (!) forintot. (Jelentés az állami költségvetési adósság ellenőrzéséről, 14. számú melléklet. Állami Számvevőszék, 1992. május)

151