Riba András László - Szekér Nóra: Dokumentumok a Magyar Demokrata Fórum korai történetéből, 1987-1989. Válogatás a lakiteleki Rendszerváltó Archívumból - RETÖRKI könyvek 27. (Lakitelek, 2017)
Dokumentumok
Dokumentumok az MDF korai történetéből törvény.220 Az egyesülési és a gyülekezési jog, a választási törvény módosításának tervezetei is elkészültek már. Megkezdődött egy új alkotmány létrehozásának az előkészülete is. Azonban az elfogadott törvényekről (sajtótörvény, adótörvények, földtörvény) már rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy meghozataluk elsietett, előkészítetlen volt. Élénk bírálatok érik különböző fórumokon az egyesülési jogról, a gyülekezési jogról és a választásról szóló törvény tervezetét is. A törvények nem követik a változásokban lévő társadalmi viszonyokat, nem a társadalom igényeit elégítik ki. Még ha helyesen mérnék is fel az ország lakosainak elvárásait, megfelelő törvények akkor sem születhetnének, mivel a meghirdetett és eddig felemás reform jegyében csak a társadalom, a nemzet egy részét, a társadalmi és nemzeti kérdések egy-egy oldalát érintő törvények születnek, mivel az ország egy tudományosan megalapozott, demokratikusan megvitatott, a nép képviselői által elfogadott, népszavazással megerősített alaptörvénnyel: alkotmánnyal nem rendelkezik. Először tehát ezt kell létrehozni. A régi alkotmány221 módosításáról szó sem lehet, hisz az a sztálinista koncepció jegyében született másolati példány, olyan általánosságokat tartalmaz, egyes helyeken a politikai demagógia eszközeit használja, hogy emiatt alkalmatlan célja megvalósítására, bármilyen terjedelmes módosítás esetén is.222 Az új alkotmány megalkotására, elfogadására pedig alkotmányozó országgyűlést kell választani. Az Alkotmányozó Országgyűlés megválasztására azonban sem a jelenleg hatályos, az országgyűlési képviselők és tanácstagok megválasztásáról szóló 1983. évi III. tv., sem az annak módosítására készült tervezet nem alkalmas. Itt most nem a tervezett módosítások jogtudományi elemzésének igényével lépünk fel, hanem a választójogi törvény (IX. 29.) a magánszemélyek jövedelemadójáról (hatályosak: 1988. január 1-től). 220 Társasági törvény: 1988. évi VI. törvény (X. 10.) a gazdasági társaságokról (hatályos: 1989. január 1-től). 221 Régi alkotmány: az eredeti változatú, „a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (VIII. 20.)”. 222 A kibővitett elnökség követelése nem valósult meg, azonban az Alkotmány radikális módosításának képét jól előrevetítették, ugyanis a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény-az 1988. január 1-jei változtatást is beleértve-, 5 alkalommal lett módosítva mintegy 20 hónap leforgása alatt. így szinte a teljes szöveget átírták, melyet mi sem szemléltet jobban, mint az a tény, hogy az 1989. október 23-án hatályba lépő módosítások hatására már a „szocialista” szó is kikerült az Alkotmányból. 138