Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra: Eszme a magasban
Forrásvidék Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra velejéig ható szókimondásával és váteszi eredetiségével a kezdetektől jelen volt, és meghatározta e mozgalom arculatát. Illyés Gyula és Németh László az irodalmi hagyomány legmagasabb művészi szintjéig és gondolatiságáig jutottak, és váltak irányadó klasszikusokká. Bibó István a kor szellemi áramlatainak összegzésével egyfajta elméleti megalapozását adta a népi gondolatnak és történelmi szerepéből adódóan integráló tényezővé vált a Kádár-kor ellenzéki irányultságai között; Nagy László pedig a háború után felnövekvő nemzedék egyik legtehetségesebb képviselője, akinek sorsa és művészete szimbolizálja e tradíció Kádár-korszakbeli gazdagságát, szellemi horizontját, ugyanakkor küzdelmeit és elvetélt lehetőségeit is. Persze tudjuk, bármennyire fontosak minden generáció számára a tanítómesterek, a harcot önmaguknak kell megvívni. így volt ez a rendszerváltó nemzedék számára is. Ahogy Bíró Zoltán írta 1987-ben: Minden nemzedéknek magának kell megkeresnie a számára megfelelő ösvényt, s kiküzdenie újra az eszmét, mely emberségében ezen az ösvényen végigvezeti,104 SZABÓ DEZSŐ - ÜGYEK ÉS VÁDAK Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt főtitkára, később az emigráció egyik jelentős gondolkodója fogalmazott így Szabó Dezsőről 1946-ban: „Ne tagadjuk: az a nemzedék, amelyikhez én is tartozom, tőle kapta legnagyobb élményeit. [...] úgy beszélt a magyarságról minden időben, hogy érezni lehetett: ez az ember a nemzet idegeiben él.”105 Tény: az 1956 után Szabó Dezsővel foglalkozó írók, irodalomtörténészek nagyrészt személyes élményekkel rendelkeztek róla, sőt általában - rövid vagy hosszabb ideig - hívüknek mondták magukat.106 Szabó Dezső halála a magyar 20. század legnagyobb cezúráját jelentő évére, 1945-re esett. A kommunista diktatúra kiépülésétől kezdve az 104 Bíró Zoltán: „Fizess, Szent Lélek...". Kortárs, 1987/8,(148-155] 155. 105 Idézi: Gombos Gyula: Szabó Dezső utolsó napjai. Új Látóhatár, 1965/1, [51-57] 56-57. 106 Igaz ez nemcsak az emigrációban kiváló és egyedülálló népszerűségre szert tevő Szabó Dezső-monográfiát író Gombos Gyulára, de az 1958-ban Szabó Dezső-kép finom új- rahangszerelését meghirdető Erdei Sándorra vagy a kérdést három évtized múlva újra felvető Király Istvánra, sőt még az íróról az 1958-as népi írók elleni pártállásfoglalás szellemiségében monográfiát író Nagy Péter irodalomtörténészre is. 82
