Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra: Eszme a magasban
Eszme a magasban elhallgatás módszerét választotta az íróval szemben. A róla való beszéd - ahogy a szintén emigráns Cs. Szabó László fogalmazott - egyfajta magyar összeesküvéssel ért fel.107 Szabó Dezső szerepével, gondolataival, eszméivel a ’80-as évek közepéig itthon szinte kizárólag a Párthoz közel álló személyek foglakozhattak - igaz ez akkor is, ha közülük volt, aki valóban megpróbálta árnyalni az addigi fekete-fehér gondolkodási sémákat.108 Azt sem felejthetjük, hogy Szabó Dezső kora - amelynek visszásságait ostorozta és kihívásaira választ próbált találni - és a rendszerváltás évei között a magyar társadalom radikálisan, visszafordíthatatlanul átalakult. (Elég csak az író által a magyar középosztály megűjítójának feltételezett/remélt parasztság szinte teljes megszűnésére gondolnunk.) A rendszerváltó nemzedék - annak népi részét is beleértve - mindezek következtében sem tekintett, tekinthetett nyíltan és kimondottan előképként Szabó Dezsőre. Egyes gondolatai, mélyenszántó, a magyar közbeszédben továbbélő igazságai azonban kimondatlanul is formálták a kommunista elnyomást lerázni kívánó ellenzékiek gondolkodását. Szabó Dezső neve sokkal inkább maradt meg egyfajta lobogónak109 a különféle viták során is - maguk a szerzők sem rejtették véka alá, hogy céljuk van e név felelevenítésével. Erdei Sándor - a kommunisták mellett társu- tasságot vállaló Erdei Ferenc, Nagy Imre államminiszterének testvére - nem sokkal a forradalom bukása után próbált felmutatni egy, a hatalom számára is elfogadható Szabó Dezső-képet - talán a „népi bal” egyfajta kompromisz- szumkísérleteként is. írásában a negatív tulajdonságok mellett az író bátorságát, forradalmiságéi, társadalmi problémák iránti fogékonyságát emelte ki pozitívumként. A keményvonalas kommunistákat nem sikerült meggyőznie: 107 Cs. Szabó László: A Szabó Dezső-per. Katolikus Szemle, 1958/2, [115-117] 117. Cs. Szabó a minősítést Erdei Sándor Kortársban közzétett, ártalmatlan, [...} fegyvertelen újraértékelési kísérletére alkalmazta. I(,x Idesorolható leginkább: Erdei Sándor: Szabó Dezső. Kortárs, 1958/1, 105-117.; Király István: Az ellentmondások írója: Szabó Dezső. I. Az ellentmondások negatív oldala; II. Az ellentmondások egybefogója: az imperializmus élménye; III. Az ellentmondások pozitív oldala. Alföld, 1986/9, 56-74., 1986/10, 29-19.; 1986/11, 27-60. Mindkét írás komoly vitát váltott ki az adott lap hasábjain - míg azonban előbbire reagálva itthon csupán (általában súlyosan) elmarasztaló kritikák jelenhettek meg, három évtizeddel később már lehetőség volt az újraértékelés méltatására, sőt Szabó Dezső pozitív hangsúlyú megítélésére is (lsd. Pomogáts Béla és Gróh Gáspár írását). 109 Cs. Szabó László kifejezése. In Cs. Szabó i. m. 1958, 115. 83
