Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra: Eszme a magasban
Eszme a magasban Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra Eszme a magasban A nemzeti ellenzék példaadó elődei Minden tehetségünk - Zrínyitől Adyig, Bethlen Gábortól Széchenyin át Ily- lyésig - egész életén keresztül a magyarság fönnmaradásával kínlódott. Egységesíteni és megnemesíteni akarta ezt a népet. A sorozatos tragédiák láncolatát elszakítani, hogy a tanulságokból új történelem bontakozhassék ki. [...] Aki itt emberibb s magyarabb világot akart, az politizált. Még az olyan művészlángelmék is, mint Bartók! Nem beszélve Kölcsey-, a Petőfi-, a Kemény Zsigmond-, a Németh László-, a Bibó-féle alkotókról! A „megengedhető” gondolatokkal szemben mindig a megengedhetetlen gondolatok szószólói voltak - írja Csoóri Sándor Egy nomád értelmiségi című esszéjében. E sorok is érzékeltetik, hogy a nemzeti sorskérdések középpontba állítása és az egyfajta politikai attitűdként is értékelhető felelősségvállalás milyen régre visszanyúló tradícióval bír a népi mozgalom hagyományaiban. Ebben a tradícióban az embereknek, műveknek, életpályáknak meghatározó erejű értéke van: hangsúlyozzák azt a történelmi kontinuitást, aminek fenntartása a mozgalom egyik fő vállalása. Ugyanakkor ők teremtik azt az egyéniségekhez szabott szellemi irányultságot, amitől idegen az elméleti-ideológiai meghatározottság. E tanulmányban öt szerzőt - Szabó Dezsőt, Németh Lászlót, Nagy Lászlót, Bibó Istvánt és Illyés Gyulát - emeltünk ki a népi mozgalom alkotóinak sorából, és a róluk írt tanulmányokon keresztül azt elemeztük, hogy milyen megtartó erőt jelentettek a Kádár-korszak szellemi életében. Választhattunk volna még sokakat: olyan meghatározó egyéniségeket, mint Ady Endre, Móricz Zsigmond, Veres Péter, Fülep Lajos, Kodolányi János, Tersánszky Józsi Jenő, Tamási Áron, Féja Géza, Bartók, Kodály és mások. A válogatás, ha nem is lehetett teljes, törekedett egyfajta szemléletességre. Szabó Dezső e tradíció talán legvitatottabb szereplője, ugyanakkor 81
