Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Egy minta-Magyarországot szervezni idebent”
„Egy minta-Magyarországot szervezni idebent” szervezet, amelyik ezeket a kezdeményezéseket összefogja, programot és közös célt fogalmaz meg mögéjük. Csoóriék ezen az úton indultak el 1979 végén. Bakos István, aki ekkor a Művelődési Minisztériumban dolgozott, s minden lehetséges fórumon szót emelt a kisebbségi, elsősorban erdélyi magyarság kiszolgáltatott helyzetének javítása érdekében, érdekes és újszerű javaslattal állt elő 1979 végén. Az erdélyi magyarság jogvédelmét, erkölcsi és esetleg anyagi támogatását egy olyan szervezettel, például alapítvánnyal kellene megoldani, amely jogi személyiség, azaz a jog eszközeivel is fel tud lépni a kisebbségeket ért jogsértések ellen, mint hivatalosan bejegyzett szervezet nyilatkozatokat tehet, élhet a nyilvánosság eszközeivel, s akár még adományokat is gyűjthet, melyből segélyezni lehetne a bebörtönzöttek családjait. A javaslattal 1979 karácsonyán felkeresték Illyés Gyulát, aki örömmel állt a javaslat mögé. A Bethlen Gáborról elnevezett alapítvány létesítéséről szóló nyilatkozatot Illyés Gyula és Németh László, illetve Kodály Zoltán özvegye írta alá elsőnek. 1980 áprilisának közepére 65 aláíró neve szerepelt azon a levélen, melyben az Alapítvány engedélyezését kezdeményezték Pozsgay Imre művelődési miniszternél. Ha végignézzük az aláírók névsorát, akkor látható, hogy példátlan méretű összefogásról van szó. Az aláírók között található fizikus, közgazdász, vegyész, azaz nemcsak művészek, humán értelmiségiek, hanem a tudományok különböző területeit művelők is közösséget vállaltak a kezdeményezéssel. A nemzeti demokraták olyan előremutató, építkező javaslattal álltak elő, mely megmozgatta a társadalom - elsősorban az értelmiség - közélettől eddig elzárkózó részét, illetve lehetőséget teremtett a civil társadalom és az állami szervek közötti kapcsolat szervezetszerű kiépítésére. Ez az alapítvány bizonyos esetekben átvállalhatta volna az államtól az utóbbi számára kínos esetek kezelését is. Az engedély megszerzése azonban húzódott - elsősorban Lengyelország kapcsán, a szükségállapot bevezetésével járó feszültség miatt. 1980 karácsonyán Csoóriék megkísérelték Illyés Gyulával elfogadtatni, hogy az Alapítvány állami engedély nélkül is kezdje meg működését, de Illyés ezt nem helyeselte. Óvatossága a fiatal nemzetieket már nagyon nyomasztotta, ám belátták, hogy Illyés ellenében felesleges lenne lépniük, nem is az esetleges retorzióktól tartva, hanem azért, mert az Alapítvány az ő nevéhez kötődött, azaz elárulása lett volna, ha átlépnek felette. A hivatalos engedélyezés viszont 1985-ig elhúzódott, és Illyés már nem érhette meg a Bethlen Gábor Alapítvány hivatalos működésének megkezdését. 71
