Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Egy minta-Magyarországot szervezni idebent”
„Egy minta-Magyarországot szervezni idebent” mozgalom viszont nem nélkülözhette a saját folyóiratot, melyben társadalomkritikai felvetéseiket kifejthetik. A nemzeti demokraták nem kívánták követni a polgári oldal útját, azaz gondolataikat itthon, és nem külföldi vagy emigráns lapokban szerették volna viszontlátni. Lényeges a felfogásbeli különbség, hiszen a nemzeti demokraták javaslatai az itthoni politikusoknak és a közélet alakítóinak szóltak, nem pedig külföldi szervezeteknek vagy személyeknek. Ezért követelték újra és újra a hazai publikálási lehetőséget. Ugyancsak fontos megjegyezni, a nemzeti demokraták nem fogadták el azt sem, hogy illegális, nem engedélyezett, szamizdat kiadványokban jelentessék meg írásaikat. Céljuk nem egy „földalatti” ellenálló mozgalom kialakítása, hanem a párbeszédet lehetővé tevő és gerjesztő, legális kommunikációs megoldás megteremtése volt. Ezért vállalták, hogy a vidéki lapokban publikálnak, amíg nincs központi orgánumuk, illetve elviselték, hogy egyes írásaikat betiltják, visszatartják - nem jelentették meg azokat törvényellenesen. A hatalom képviselőivel való kapcsolattartásuk azt a célt szolgálta, hogy a publikálási lehetőségeket minél szélesebbre tárják. Szeretnénk tisztázni, hogy ez nem technikai vagy taktikai megfontolásból van így, elvi álláspontja ez a nemzeti demokratáknak. Nem összeütközést, hanem megoldást kerestek, esetenként kompromisszumok árán is, ám elvi alapállásukból nem engedtek. Jelen voltak a szakmai közösségekben (írószövetség, Irodalomtudományi Intézet, Népművelési Intézet, Művelődéskutatási Intézet, Szociológiai Intézet, az egyetemek oktatói csoportjai stb.), szerkesztőségekben, különböző szakmai tanácskozásokon, vitákon. A generáció önazonosság-keresésének kiváló fórumai voltak ezek a tanácskozások. Lezsák Sándor költő, irodalmár, politikus, aki 1969 óta tanított Lakiteleken, s a helyi Művelődési Ház népművelője, a színjátszó csoport vezetője volt, 1979. május 18-19-ére hívta össze nemzedéktársait irodalmi, szociográfiai konferenciára. Lezsák a konferencia témájául a nemzeti önismerettel összefüggő kérdések megtárgyalását határozta meg. Az előző évben, 1978-ban a hasonló kezdeményezést nem engedélyezték a helyi hatóságok, ezért Lezsák preventív előkészületekre szánta el magát, egy átfogó „bekerítési hadműveletet” tervezett. Felkereste Bíró Zoltánt, aki akkor a Művelődési Minisztérium Irodalmi, Sajtó és Tájékoztatási Osztályának a vezetője volt, s nem mellesleg a Rózsadomb étteremben zajló megbeszélések (ahogyan Fodor András naplójában leírta: a „Rózsadombpárt”) rendszeres résztvevője. Bíró támogatást ígért Lezsáknak 63
