Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Egy minta-Magyarországot szervezni idebent”
Forrásvidék Szeredi Pál a konferencia megrendezéséhez, s megszerezte Pozsgay Imre, az akkori művelődési miniszter egyetértését is. Aczél támogatása kétségesnek látszott, tehát legalább a tiltását kellett elkerülni. Lezsák ötlete alapján Bíró szólt Csoórinak, hogy Illyés Gyulát kellene megnyerni a konferencia ügyének, mert az csökkentené a különböző hivatalok ellenállását, s Aczél előtt is hitelesítené a találkozót. Illyés vállalta, hogy részt vesz, sőt fel is szólal a konferencián. A találkozót Buda Ferenc költő nyitotta meg. A haza fogalma nem fér meg az államhatárok között - hangzottak azok a mondatok, melyek a találkozó anyagát közlő Forrás 1979. szeptemberi számába nem kerülhettek be. - Átszáll fölöttük, akár a törvényen kívüli madár. Mert a velem azonos anyanyelvűek egyharmada ott él, hal, túl a határokon. Mert ha kimondom Arany János, Ady Endre, Bartók Béla, Petőfi Sándor nevét, nyomban ki kell mondanom azt is, hogy Nagyszalonta, Érmindszent, Nagyvárad, Nagyszentmiklós, Segesvár. S a nevek, adatok, tények tovább sorolhatók. Hanyag tájékozatlanság idehaza és tudatos hamisítás odaát mit sem változtat rajtuk. Nincs miért elhallgatni: fokozódó aggodalommal figyeljük a határon túli magyarság sorsának alakulását. Új sebek támadnak, régi sebek is fölszakadoznak. Pedig a költő okos intelme szerint „elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani". Bevallani tehát, nem fölhánytorgatni.91 92 Fontos volt, hogy már a találkozó legelején elhangzottak ezek a mondatok, mert a kiegyezés szelleme, ugyanakkor a múlttal való szembenézés szándéka meghatározta a két nap mondanivalóját. A házigazda szerepét betöltő Lezsák Sándor hozzászólásában kiemelte, hogy akkor lehet egészséges nemzeti önismeretről beszélni, ha pontosan ismerjük a nemzet múltját, közelmúltját, ám szkeptikusan megjegyezte, pillanatnyilag jobban ismerjük a Mohács környéki eseményeket, mint azt, hogy mi történt itt tíz évvel, húsz évvel ezelőtt?2 A találkozó három bevezető előadását Tordai Zádor, Szakály Ferenc és Huszár Tibor tartotta. Emlékezetessé mégsem az ő előadásuk, hanem néhány hozzászólás és a nemzedéki egymásra találás katartikus élménye tette. Illyés a tanácskozás második napján vett részt, Szervátiusz Jenő kocsiján, Csoóri Sándor és felesége társaságában érkezett meg Lakitelekre. 91 Buda Ferenc: Örökös tanúnk a Duna. In: B. F.: Évgyűrűk bilincsei. Kecskemét, Bács-Kis- kun Megyei Tanács, 1988,33. 92 Lezsák Sándor: A gyümölcsöt tartó ág. Forrás, 1979/9,108-109. 64
