Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Egy minta-Magyarországot szervezni idebent”
„Egy minta-Magyarországot szervezni idebent” Az írószövetség 1973 őszén tanácskozást tartott Kecskeméten az irodalmi szociográfiáról. Sánta Ferenc véleménye bizakodásra adott okot. Megvan rá a lehetőségünk olyan viszonyt teremteni a hatalom és írói szándék között, amelyik nem opponál egymással, hanem kölcsönösen segíti egymást. Ez a legjobb módja annak, hogy a nemzet minden hasznos energiáját fölszabadítsuk; mert alkalmat kaphatunk tényfeltáró működésünkben arra, hogy megkeressük, melyek azok a dolgok, amelyek a kibontakozást, a szocialista haladást fékezik, akadályozzák, nevezetesen meg is gátolják?4 1974. február 20-án Aczél György megbeszélést folytatott Király István lakásán Czine Mihállyal és Kiss Ferenccel. Király a társaságot azzal a szándékkal hívta össze - minden bizonnyal Aczél kérésére hogy egyeztessenek Kiss Ferenc tanulmányáról, mely természetesen nem kerülhetett nyilvánosságra. Aczél nem helyeselte a leírtakat, de hozzátette: „Én azt hiszem, tíz év múlva úgy csoportosul az irodalom, mint régen a pártok. Persze, nem azon az alapon.”84 85 Alig fél évvel később egy másik, ugyanez év novemberében lezajlott beszélgetésen azonban már másképpen fogalmazott ugyanarról. Arra a kérdésre, hogy miért ne lehetne irodalmi szándékok alapján csoportosulni, azt válaszolta: „Ez több párthoz vezetne. Nézze, nem mondom, hogy ez nem fog bekövetkezni, de most még nem lehet. A párt vezető szerepének szilárdnak kell lennie.”86 Ezek az évek mind a párt, mind a nemzeti demokraták körében az átrendeződés évei. A nemzetiek nagy öregjei meghaltak, a fiatalok átvették a stafétabotot, ám nem találták a „kijárás” azon útjait, melyek a hatvanas években eredményesnek bizonyultak. Kiss Ferenc tanulmánya asztalfiókba került. Az elkövetkező évtized párbajok sorozatát hozta. A gazdaságban 1968-ban elindult kedvező változások egy jelentős része a Szovjetunió és a szocialista országok nyomására visszavonásra került, a politikai reformok apró jelei elhaltak. A pártban a munkásellenzék és a reformerők harca dúlt. A nemzeti demokraták generációváltása sem zajlott problémák nélkül. Amint arról már szó volt, a népiek új nemzedékének egyik fontos célja a saját lap megszerzése, elindítása volt. A hetvenes évek elején cikkeik alig- alig jelentek meg országos lapokban, az akkori kulturális vezetés időt húzva hitegette őket a saját lap ígéretével. A Tiszatáj viszont alkalmas folyóiratnak 84 Vasy Géza: Sánta Ferenc és az Írószövetség. Kortárs, 2009/2,72-79. 85 Emlékkönyv i. m. 2013, 102. (1972. február 20.). 86 Uo. 63.(1973. november 14.). 59
