Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Egy minta-Magyarországot szervezni idebent”
„Egy nünta-Magyarországot szervezni idebent” visszahat a politikai harcra.”68 Ez jelentette a lehetőséget. Mint a füst, mely keresi a réseket, hogy a szabadba áramolhasson a szobából, úgy keresték és találták meg a népiek a megszólalás fórumául a vidéki folyóiratokat, lapokat, irodalmi találkozókat. Az országos lapok struktúrájában kialakult a későbbi évtizedekre „bebetonozott” állapot. Két irodalmi-kulturális hetilap és nyolc országos folyóiratjelent meg, kiegészülve a vidéki folyóiratokkal. Összesen húsz kulturális lap szerepelt a nyilvántartásban. Az 1957-ben elindított Élet és Irodalom első körben Bölöni György főszerkesztésével az ortodox irányt képviselte. 1959-től az újjáalakított írószövetség lapjaként - előbb Szabolcsi Miklós, majd Dobozy Imre főszerkesztésében - toleránsabb, népfrontosabb hangra váltott. 1963-ban - amikor elindult a Kritika című folyóirat - az ÉS már azt a feladatot kapta, hogy szélesebb profilú lappá váljon, amely nemcsak az irodalom és a művészetek kérdéseivel foglalkozik, hanem bel-, kül- és művelődéspolitikai témákat is felvetve nyisson a társadalomtudományok felé, és szóljon szélesebb körhöz. Réteglap jellegéből ennek ellenére nem tudott kitörni. Az Elet és Irodalom első számát 69400 példányban nyomtatták ki, majd visszaesett 20 ezer példány alá és csak a hetvenes évek második felétől emelkedett 30 ezerre. A másik hetilap a Film-Színház-Muzsika volt, amely 170 ezres példányszámával a filmes és színházi - sőt később a televíziós - terület szakmai lapjaként is működött, írásaival egyszerre szólította meg a szakma képviselőit és egyben a közönséget. Mellette a Magyar Zene és a Muzsika, egy filmes folyóirat, a Filmvilág és a képzőművészetet reprezentáló Művészet című lap jelent meg. Az 1957 őszén elindult Kortárs legdöntőbb feladata az irodalmi élet újjáélesztése, az írótársadalom konszolidálása volt. Öt ezres példányszámával ahhoz a szűk - és elsősorban budapesti - értelmiségi körhöz jutott el, amely a megjelent elbeszélések rejtett tartalmát is megértette. 1965-től a Kortárs a természet- és társadalomtudományi kérdések felé tágította tartalmát. Az 1957-ben induló Nagyvilág a szovjet Inosztrannaja Lityeratura mintájára létrejött lap, s mint ilyen a világirodalom legjobbjaival ismertette meg olvasóit. Természetesen mindenekelőtt a szocialista irodalommal, ám számos nyugati szerző művét is elérhetővé tette. A lap példány száma az első 68 Előterjesztés az irodalmi kritika egyes problémáiról. Kádár János v/ía-összefoglalója. MSZMP PB. 1960. december 20. MÓL 288. f. 5/214. ö. e. 45
