Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Folyóiratok jegyzéke
Forrásvidék Összeállította: Szeredi Pál A magyarságtudat szélesítésének szándéka rejlett abban a törekvésben, hogy Ilia Mihály az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai írókat is igyekezett bekapcsolni a magyar irodalom vérkeringésébe. A magyar irodalom egységének felismerése és tudatos ápolása tovább növelte országos tekintélyét. A magyarországi politikai változások, a reformerők visszaszorulása maga alá temette az Ilia által elképzelt lapkoncepciót, sőt magát a főszerkesztőt is. 1974 decemberében menesztették. Az új főszerkesztő, Vörös László töretlenül folytatta, ahol Ilia Mihály abbahagyta. Ekkor már nemcsak a határon túli magyar irodalom közlése, hanem hazai költők versei és írók tanulmányai is megsokszorozták a Tisza- tájjal szembeni támadásokat. Nagy Gáspárnak a lap 1986. júniusi számában megjelent A fiú naplójából című verse, melyben bizonyos júdásfát emlegetett félre nem érthető más szimbólumokkal együtt, majdnem a folyóirat betiltásához vezetett. Az MSZMP KB Titkársága fél évig szüneteltette a megjelenést. A retorziót országos felzúdulás követte. A hatalom meghátrálni kényszerült, a Ti- szatáj megtarthatta társadalomkritikai karakterét és irodalmi szuverenitását. A Tiszatáj szerkesztői voltak: Szabolcsy Gábor (1957-1964), Andrássy Lajos (1965-1969), Havasi Zoltán (1970-1971), Ilia Mihály (1972-1974), Vörös László (1975-1986), Kaposi Márton (1987-1988), Annus József (1987-1996. június), Olasz Sándor (1996. július—2011. február), Hász Róbert (2011 óta). Új Forrás A Komárom Megyei Tanács 1969 tavaszán, a tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulóján indította el a Forrás antológiasorozatot. Az első lapszám a Kilencek költőcsoport (Mezey Katalin, Győri László, Kiss Benedek, Konczek József, Kovács István, Oláh János, Péntek Imre, Utassy József, Rózsa Endre) bemutatására vállalkozott. Az első évtizedben elsősorban ők publikáltak a folyóiratban. A Forrás alapító főszerkesztője Payer István (1929-1984) volt, a szerkesztőség „motorja” Sárándi József. 1971-től a lap Új Forrás címmel jelent meg. Ekkortól egyre erőteljesebben jelentkezett a Kiss Ferenc irodalomtörténész érzékletes jelzője alapján pártfogók nélküli nemzedékként meghatározott írói kör (Csapiár Vilmos, Halmos Ferenc, Körmendy Zsuzsa, Szilágyi Ákos és Zirkuli Péter). A folyóiratot nem lehet 308
