Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Őrizd az embert”
Forrásvidék Szeredi Pál olyan példát mutattak, mely kézzel foghatóvá tette az egyén küzdelmének értelmét, azaz a kritikai szembenállást és a cselekvést. Kétségtelen, hogy történelmünk legdrámaibb pillanataival félelmetes is szembenéznünk. S talán épp Dózsával a legnehezebb. Két lehetőség közül választhattunk. Vagy megszépítjük visszamenőleg az eseményeket, s teliálmodjuk a múltunkat sikeres szabadságharcokkal, délibáb-hősökkel, jókais ragyogással, vagy pedig tudomásul vesszük, hogy a történelem nem ajándékozott meg bennünket eszményi forradalmakkal, hanem könyörtelen örökséget hagyott ránk - olyat, amilyet. Ezt kell vállalnunk711 - fogalmazta meg törekvésüket az alkotók nevében Kosa Ferenc. És vállalták is. Következő alkotásában, a közismert és szeretett öttusázó, Balczó András életéről készült Küldetés című portréfilmjében Kosa Ferenc olyan példaképet és hitvallást állított a nézők elé, amely már nem a történelemből merítette példáit, hanem az adott kor mindennapjaiban segítette az eligazodást. Bemutatta a cselekvő, eredményes és magabiztos sportolót és embert, aki már nem kiszolgáltatottként él a hivatalok és a hatalom által szabott keretek között, hanem saját kezébe veszi sorsa irányítását. Eldobott kőnek tekintem magamat, amelyik nem lett büszke arra, hogy repül, hiszen eldobták - mondta Balczó a filmben, visszatekintve pályafutására. A hetvenes évek második felében, majd a nyolcvanas években a Kádár-korszak torzulásait a magyar filmművészek egyre élesebb hangon bírálták. Egy életképtelen politikai és társadalmi modell válságáról, sőt agóniájáról tudósítottak. A lassú összeomlás folyamatáról, amelynek jelei a mindennapi élet számos területén megjelentek. Elkészültek a korszak ellentmondásosságát megjelenítő dokumentumfilmek és játékfilmek: Ember Judit-Gazdag Gyula A határozat (1972), Dárday István Jutalomutazás (1974), Tarr Béla Családi tűzfészek, Schiffer Pál Cséplő Gyuri (1978), Ember Judit Fagyöngyök (1978) című alkotásai. Új értelmezésben tárták fel a közelmúlt történelmét Gábor Pál: Angi Vera (1978), Kovács András: Ménesgazda (1978), Kosa Ferenc: A mérkőzés (1981) hímjei, és Mészáros Márta Nagy Imréről készült /Vap/ó-trilógiája. Az 1956 és 1989 közötti három évtized magyar hlmművészete plasztikusan mutatta be korszakról korszakra haladva a legfontosabb társadalmi harcokat, arra a kérdésre adva választ, hogyan repedezett meg, majd hullott 711 711 Csoóri Sándor-Kósa Ferenc: Kíméljük-e magunkat az igazság súlyától? Filmkultúra, 1968/5,5-7. 294
