Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: „Őrizd az embert”
„Őrizd az embert” és nehézséggel végbemenő változásban mégiscsak érlelődik, s amely nélkül lehetetlen lenne a magyar falu mai léte, fejlődése. [...] Ha úgy adódott, hogy a Tízezer nap reprezentálta színeinket az idén Cannes-ban és sikert is aratott, az nem ment fel bennünket attól, hogy idehaza kritikailag is vizsgáljukm - vonta meg Rényi Péter, a nagyhatalmú kritikus az alkotás ideológiai hibáinak mérlegét. A hazai kritikusok fanyalgása ellenére a film óriási siker lett. Itthon több mint egymillióan látták, külföldön 50 országban vetítették. A Kósa-Csoó- ri-Sára alkotóhármas elindult a magyar filmkészítés sajátos, egyedülálló, ugyanakkor nagyon őszinte és a nemzeti sorkérdések problémáit megmutató útján. A szerzőhármas következő alkotása - a Dózsa című film - még hatalmasabb vihart kavart a kritikusok körében. Tegyük hozzá, nem véletlenül. Kósáék nem titkolták, hogy a történeti múltnak valósághű, gondolatébresztő, tanulságsugalló feltárását szerették volna elvégezni filmjükkel. További problémát jelentett az is, hogy a filmet az eredeti helyszíneken, azaz Romániában és Szlovákiában akarták leforgatni, mely az 1968-as csehszlovákiai lázadás után és ismerve az ezen országokban élő magyar kisebbségek iránti gyűlöletet, különösen nyomasztó elképzelés volt a hatalom számára.708 709 710 A Népszabadságban Rényi Péter két oldalon keresztül elemezte a film alapjául szolgáló novella és az alkotás aktuális üzenetét, melyet élesen elutasított. [E]z a filmnovella [...] eszményként idézi fel Dózsa alakját, mint egy nagy forradalmár belülről látott vallomását harcának igazáról, mint mindenoldalú példát, amelyhez fel kell emelkedni. [...] Nem azt mondja ki [...], ami az elmaradott objektív viszonyokból következett, hanem glorifikálja ezt a pályát, ideológiai sugallattá emeli a ma számára, morális posztulátum- má napjaink forradalmárai számára; válaszként arra a kispolgári közönyre, amely korunk forradalmi elhivatottságát tagadja, az abszolút erőszak tételeit állítja, a semmire sem tekintendő fanatizmust.1'0 Fájdalmas volt a kulturális hatalom számára, hogy Csoóriék kiléptek az addigi „hőskultusz” kereteiből. 708 Rényi Péter: A tízezer nap vitájához. Népszabadság, 1967. június 7. 6. 709 A film végül hármas koprodukcióban készült el, melynek elérésében meghatározó volt az, hogy Csoóri Sándor az 1968. augusztus 20-ai Csehszlovákiába történt bevonulás kapcsán tiltakozó aláírásgyűjtő akciót szervezett, s ezért mind a szlovák, mind az erdélyi szabad gondolkodású értelmiségiek támogatták törekvését. 710 Rényi Péter: ítélet, de ki felett? Népszabadság, 1969. szeptember 22. 9. 293
