Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)

Szeredi Pál: „Őrizd az embert”

Forrásvidék Szeredi Pál A Tízezer nap hősében csak a tagadás kristályosodik ki; ezzel az ala­pállásával már nem képes pozitív programot követni a felszabadulás utáni események sűrűjében, s ez még emberségét is veszélyezteti. Az igazságért való küzdelme nem ér véget, s igazsága nélkül nem találhatja meg helyét a világban, nem küzdheti fel magát magasabb emberi létre. [...] A Tízezer nap abban a történeti szituációban mutatja meg az egyéni parasztokat, amelyben egyéni-paraszti létük vált kérdésessé. S ez úgy sűrűsödik emberi drámává, hogy a művész olyat választ ki közülük, aki közeledik az igazság felé, akinek belső vívódása az igazsághoz vihet104 - írta 1967-ben Nemes Károly a filmről a Társadalmi Szemle hasábjain. A kulturális hatalom nem akarta látni a va­lóságot, nem kívánt szembesülni a vidéki Magyarország konkrét világával, eszmei-elméleti magyarázatot próbált adni a konfliktusokra. Annál nagyobb lelkesedés övezte a külföldi kritikusok írásait. „A Tíze­zer nap becsületes, szilárd és szomorú mű. Semmit sem rejt el a közeli, kese­rű múlt ellentéteiből és nem akar mindenáron meggyőzni az ismeretlen jövő jóságáról.”704 705 - írta az II Giorno című olasz lap kritikusa a cannes-i bemutató után. „Ez a film a legtisztábbak közül való, ez az, amelyik tudtunkon kívül tanít és énekel még a fagy csöndjében is.”706 707 - fogalmazta meg a La Patriote című francia művészeti lap kritikusa Magyarországon azonban a kritika élesen megtámadta az alkotókat, szembeszegült az új szellemiség által közvetített nemzeti öntudat ébredésé­vel. Nem kívánjuk tagadni, hogy ez az alkotás is tele van siklató, félrevivő lapszusokkal, túlfogalmazott, túlságosan poétikusra vett dialógtöredékekkel, s a képbeli komponálás helyenként mesterkéltté finomodik707 - mondott le­sújtó kritikát - már a cannes-i díjátadó után, figyelmen kívül hagyva, hogy a nemzetközi filmes szakma rendezői nagydíjjal jutalmazta az alkotást - Almá- si Miklós a Kritika hasábjain. Nem, nem csodálkozhatunk azon, hogy Cannes-ban úgy értették, ahogy értették, s nem úgy, ahogy alkotói gondolták, tehát mint egy lezárandó és le­záródó kor számadását. Ehhez túl kevés e műben a dialektika, azaz túl kevés látszik a fejlődés mélyén feszülő ellenerőkből, az újból, amely a sok kínnal 704 Nemes Károly: Új törekvések a magyar filmművészetben. Társadalmi Szemle, 1967/10,44. 705 II Giorno, Róma, 1967. április 29. 706 La Patriote, Cannes, 1967. április 29. 707 Almási Miklós: Egy cannes-i díj: Tízezer nap. Kritika, 1967/7,51. 292

Next

/
Thumbnails
Contents