Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)

Szeredi Pál: „Őrizd az embert”

Forrás vidék Szeredi Pál megnyilvánuló területéhez. Ez pedig a cselekvés fontosságának, a tettek je­lentőségének hangsúlyozása. A „kérdező-cselekvő film” kritikusan szemlélte a politikai rendszert, s nem egy esetben elutasította azokat a célokat és értékeket, amelyeket propa­gálnia kellene a művészet és állam zavartalan kapcsolata, a politikai rendszer elvárása alapján. Feleszmélő, gondolkodó, mérlegelő, saját döntést hozó emberek vál­nak a filmek főszereplőivé. Nem véletlenül fogalmazta meg Rényi Péter, a korszak szocialista kultúrpolitikájának egyik meghatározó kritikusa, hogy hőssé, a megoldást leginkább megközelítő, kiemelkedő figurává nem válhat az, aki [...] voluntarista módon, személyes divatokat követve egy csapásra szeretné megváltoztatni a világot - hanem csak az, aki képes a legtöbbet magába szívni a kor problémáiból; nemcsak nyílt szemmel figyeli a világot, hanem tudatosan vizsgálja, valósággal faggatja, hogy a lehető legszélesebb, legátfogóbb ismeretek birtokában határozhasson. így is mondhatnám: a kér­dező film központi alakjának kérdező hősnek kell lennie, vagy még pontosab­ban, kérdező, majd cselekvő hősnek.703 Az ötvenes évek filmjeinek főszerep­lői nem kérdeztek, hanem hittek a szocialista eszmében, és cselekedtek a párt útmutatásai alapján. A hatvanas évek hősei kérdeztek - mert már nem hittek az ideákban. Szkeptikusak voltak, de még nem csalódottak és kiábrándultak. Kritikusak voltak a környezetükkel, de a kritika nem csapott át az irónia és a cinizmus, a „minden rohad”, a „nem jön el soha” vagy a „megállt az idő” érzésébe. A hetvenes években a hősök vagy cselekszenek és elbuknak, avagy erkölcsi győzelmet aratnak, vagy szemüket behunyva, bódultságba menekül­ve száguldanak a megsemmisülés felé. Érdemes felidézni a korszak meghatározó alkotásait. A személyisé­gét, önmaga érzéseit és elkötelezettségét kereső főhősök jelennek meg Gaál István Sodrásban (1963), Jancsó Miklós Oldás és kötés (1963); így jöttem (1964); Szabó István Apa (1966); Sándor Pál Bohóc a falon (1967) című filmjeiben. A környezetével elégedetlen, annak korlátáit feszegető főhőse van Bacsó Péter Fejlövés (1968); Zolnay Pál Próféta voltál, szívem (1968); Simó Sándor Szemüvegesek (1969); Elek Judit Sziget a szárazföldön (1969); Gyarmathy Lívia Ismeri a szandi mandit? (1969) című filmjeinek. A magyar múlt és közelmúlt történelmi traumáit megérteni akaró főhőssel jelentkezett Herskó János Párbeszéd (1963); Fábri Zoltán Húsz óra (1965); Kosa Ferenc 703 703 Rényi Péter: Kérdező kor - kérdezőfilm? Filmkultúra, 1969/4. 290

Next

/
Thumbnails
Contents