Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Kávássy János Előd: Álomföld
Álomföld Gy. Csabának később kulcsszerepe volt az MDF külpolitikájának kialakításában,399 az általa a Németh László-i gondolatrendszer kapcsán leírtak megelőlegezik, s számunkra itt kiemelik azon lélek-gondolat-tett folytonosságot, mely a tudatosan harmadik utas politika megvalósítására törekvő Fórumban 1988-1989-ben koncentrálódott. protokolláris kézfogásokra, az ünnepi tósztokra, hanem a sokat emlegetett közös dolgok megbeszélésére. S a vitákra is. Hogyan tisztázhatnánk egyébként a félreértéseket? Úgy érzem néha, mintha hallgatólagos megállapodás szabályozná: kerüljük az úgynevezett kényes kérdéseket. Ha nem veszünk róluk tudomást, egyszer majd megszűnnek létezni. A történelmi tapasztalatok ugyan ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják: ha valamilyen létező problémáról nem veszünk tudomást, csak kényesebb lesz az idő múlásával, s rendszerint többszörös erővel vesz elégtételt magának. Az elhallgatásban Magyarországon már jelentős „eredményeket” mondhatunk magunkénak. Ez pedig egyáltalán nem segíti a közeledést. [...] Több kérdésben ugyan nem egyezik véleményem a szlovák íróéval, de abban bizonyos vagyok, hogy érdemes megtudnunk, milyennek látja 1848/49 közös tragédiáját, a szlovák nemzeti mozgalom dilemmáit. Kertelés nélkül mondja, amit gondol, azt is, ami magyar fülnek szokatlanul, sőt esetleg sértően hangzik. De hallatlanul érdekes hátteret fest közben, írói eszközökkel mutatja be, milyen utakat - kacskaringókat - járt a szlovák politika a múlt század közepén. [...] Abból kell kiindulnunk, hogy a párbeszéd alapvető föltétele egymás megértése. Szlovák-magyar viszonylatban pedig a szóértés egyik akadálya, hogy hagyományainkat és szimbólumainkat nem „fordítottuk le" egymásnak. Nem próbáltuk meg értelmezni a másik nemzet kategóriáit, kulturális jelrendszerét. Altatjuk csak magunkat, ha azt mondjuk: ismerjük egymást! Félreérti a teendőket, aki azt tűzi ki célul, hogy a szlovák és a magyar közvélemény egyformán ítélje meg, mondjuk, 1848 minden részletkérdését. Reálisabb célkitűzés: kölcsönösen megismerni - azaz megismertetni - egymás érveinek logikáját, kialakítani a határ mindkét oldalán valamiféle megértést, beleérző képességet a szomszédos és együttélő népek problémái iránt. Kiss Gy. Csaba: Egy párbeszéd kezdetén. Mozgó Világ, 1981/9, [12-16] 12-13. A Mozgó Világ ugyanezen számában, folytatólagosan, tudatos „munkamegosztásban” Gergely András és Szegedy-Maszák Mihály Minác esszéinek tényanyagát és konkrét tartalmát vették górcső alá, kiemelésekkel hívva fel a figyelmet szlovák esszéista írásainak a tévedéseire, pontatlanságaira, következetlenségeire, illetve a csúsztatásokra. (Az 1970-es évektől létezett egy baráti társaság, melyet maguk közt a olykor csak „szalonként” aposztrofáltak, melynek tagja volt Bálint Csanád régész, Kosa László néprajzkutató, Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész, Vásáry István turkológus, Nagy József Zsigmond és Gergely András történészek.) 399 Az MDF külpolitikai irányvonalának alakításában az irodalomtörténész Kiss Gy. Csaba mellett az európai kisebbségek helyzetét vizsgáló politológus, Joó Rudolf, a 19. századi magyar sorskérdéseket kutató történész, Gergely András, a szintén történész, az 1980-as évek második felében az USA-ban tanító Jeszenszky Géza, illetve az író Csengey Dénes bírt meghatározó szereppel. 183
