Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: Nemzetépítés surranópályán
Forrásvidék Szeredi Pál érvényesíteni,369 * legyen szó a nemzetközi erőtérről vagy a belpolitikai csatákról. Az alternatív politikai csoportok és közösségek megjelenését törvényszerű folyamatnak ábrázolta Gombár. 1982-ben a Valóság és a Mozgó Világ hasábjain folytatódott a nemzetről és nemzetfogalomról elkezdett vita. Mészöly Miklós terjedelmes tanulmányában történelmi érvekkel igazolta Gombár Csaba következtetését, és a gazdaságban megindult változtatások, a „vállalkozói szocializmus” következményeként a közélet többszektorúságának követelményét vetette fel, mert a szellemi és kulturális szférának a gazdaságival egyidejű reformjára van szükség: ott is lehetővé téve az önszervező, nagyobb függetlensége révén nagyobb felelősségérzettel rendelkező, nemzet-érdekűbb állampolgár kine- velődését.310 A Tiszatáj 1982 szeptemberi számában Bíró Zoltán irodalomtörténész írt hosszabb elemzést Csoóri Sándor munkásságának meghatározó irányairól. Az apropót a költő A félig bevallott élet című esszékötete adta. Csoóri nem pusztán egy nemzedék, hanem a nemzeti demokrata irányzat frontvonalba előretolt képviselője volt. Mondatai, gondolatai az elmúlt huszonöt esztendő szorgosan összerakott építőköveit gyúrták egységes szerkezetté. Csoóri figyelmeztet: - írta Bíró - létre jöhet a „kettős hatalom”, egyik oldalon a kultúrpolitikai adminisztráció, másik oldalon az írói hitelesség; egyik oldalon a politikai hatalom elkülönülő erőfeszítései, másik oldalon a lelkek elszigetelt kis köztársaságai; egyik oldalon a koncentrált eszközök hatalma, másik oldalon az eszköztelenség spontán erkölcsi fölénye. Ilyen helyzetben a politika könnyen elveszítheti azt a szőkébb közvetítő réteget, s azokat a személyiségeket, akik emberi és írói minőségüket, s hajlamaikat tekintve egyaránt képesek lennének a hatalom és a legtágabb szellemi élet közötti közvetítő-egyeztető szerep betöltésére.. .371 A nyolcvanas évek közepére minőségileg új szakaszába lépett a nemzetépítő demokrata közösség szerepvállalása a magyar nemzeti sorsközösség kialakításában. Lassan felépült az a program, melynek lépcsőfokain feljuthattak a hatalommal történő konzultáció toronyszobáiba. Hangsúlyozzuk, nem konfrontálódásról, hanem konzultációról beszélünk. Bíró Zoltán 369 Uo. 170 Mészöly Miklós: Tudat és nemzettudat. Valóság, 1982/7, [32—47] 46. 371 T. Bíró Zoltán: Egy nemzedék naplója. Csoóri Sándor új könyve. Tiszatáj, 1982. szeptember, [58-67] 66. 162
