Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: Nemzetépítés surranópályán
Nemzetépítés surranópályán célként fogták fel, addig a nemzeti demokraták azt csak eszköznek tekintették a független, népképviseleti elven felépülő, szuverén politikával és gazdasággal rendelkező állam megteremtésében. A nemzetépítő demokratákat a hatvanas évek elejétől kezdve foglalkoztatták a nemzetállam létrehozásának, erősítésének feltételei. A nemzeti identitás elemei, mint a tulajdon tisztelete, a munka elismerése, a család megbecsülése, a nemzetet alkotó emberek iránti szolidaritás, a múlt értékeinek megőrzése, a hagyományok ápolása, a hazafiság eszméjének gondozása, az új gondolatok iránti nyitottság, a kulturális sokszínűség mellett a saját értékekkel való fokozott törődés, mint apró építőkövek rakódtak egymásra a nemzeti gondolat valóra váltásában, a szuverén magyar demokrácia megteremtésében. A proletárdiktatúra éveiben az építkezés terepe a kultúra, a művészetek világa, elsősorban az irodalom, valamint a kisebb közösségek kohéziójának erősítése volt. A nemzeti demokraták különböző folyóiratokban megjelenő írásai színesítették, konkretizálták elképzeléseiket. Ezek - a mondjuk így - a „szabadság kis körei”327 a vidéki folyóiratok szerkesztőségeiben, budapesti kávéházak asztaltársaságaiként, egyetemi szemináriumokon gyakorolták a „mormogás jogát”328, élték át a rendszerkritikusi, ellenállói szerepet. Rugalmasan, a változó nemzetközi és hazai körülményekhez igazodva formálták a sajátosan magyar, ugyanakkor a közösségi társadalom eredményeit és értékeit is hasznosító demokratikus államról alkotott nézeteiket. A következő oldalakon - felidézve a lapokban megjelent írásokat - röviden összefoglaljuk e nemzetépítő folyamat néhány elemét. Az 1956-os népfelkelés és nemzeti szabadságharc megtörését követő években az elsődleges feladat a nemzeti önbecsülés helyreállítása, a hagyományos magyar értékek felmutatása, a nemzeti összetartozás élményének újraélesztése volt. A nemzetépítő demokratáknak a Kádár-korszakkal, a monolit rendszerrel szembeni ellenállása a népi írókról szóló, az MSZMP Kulturális Elméleti Munkaközössége által készített állásfoglalását329 327 A Bibó István által használt, méltatlanul devalvált kifejezés évtizedeken keresztül jelentette a rendszerrel szembeni ellenállás közösségeinek tartalmi deklarációját. Bibó István: A magyar társadalomfejlődés és az 1945. évi változás értelme. Válasz, 1947/6,493. 328 Részletesen lásd: Szeredi Pál: Nemzetépítő demokratikus ellenállás a Kádár-korban, 1956-1987. Pilisszentkereszt, Barangoló, 2016. 329 Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség állásfoglalása a „népi” írókról. Első megjelenés: Társadalmi Szemle, 1958/6,38-69. 151
