Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Szeredi Pál: Nemzetépítés surranópályán
Forrás vidék Szeredi Pál követően erősödött fel. Ez az állásfoglalás ugyanis nem csak a népi irodalomról szólt. A nemzeti szabadságharcot követően egyértelművé és világossá vált, hogy a népi írók által képviselt autonóm, nemzeti demokratikus eszmerendszer képes társadalomszervező erővé, valóságos és széles társadalmi rétegek által elfogadott alternatívájává válni a kommunista rendszernek. Ez az alternatíva szakított a kommunista és a polgári felfogások merev, sematikus formáival, olyan érthető, követhető, perspektívát mutató, érték- és minőségközpontú, a nemzeti hagyományokhoz szervesen illeszkedő, a szociális értékek iránt érzékenységet tanúsító világképet kínált, amely reális választási lehetőséget jelentett a kommunista-szocialista irányzatokkal szemben. Érthető tehát, hogy 1958-ban a kommunista párt legádázabb ellenfelének a nemzeti demokratákat és azok szellemi vezéreit, a népi írókat tekintette. Ahogyan Kádár János fogalmazott az Országgyűlés 1958. január 27-ei ülésén: „Ellene vagyunk az irodalom vagy a kultúra más területein a reakciót, vagy a politikai maradiságot képviselő politikai csoportosulásoknak. Mi - példának okáért - nem irodalmi stílusirányzatnak, hanem politikai csoportosulásnak, mégpedig a haladással ilyen, vagy olyan formában szemben álló politikai csoportosulásnak tartjuk az úgynevezett népies írói csoportosulást. Ennek a csoportnak ugyanis az elvi kiindulópontja kimondva, vagy ki nem mondva szemben áll a munkásosztály vezető szerepével a társadalom életében és ez semmiképpen sincs összhangban a szocialista társadalom építésével, amelynek vezetője a munkásosztály.”330 Ezt a politikai csoportosulást már nem pusztán az irodalomban, hanem adminisztratív eszközökkel a közéletben is meg kellett szabályozni. Ahogyan Kádár fogalmazott a Politikai Bizottság 1958. április 29-ei, a Kultúrpolitikai munkaközösség által készített, a népi írókról szóló állásfoglalás-tervezet vitájában: „A népieseket, mint jelenleg a reakciót támogató politikai csoportot, meg kell szüntetni elsősorban politikai eszközökkel, de ha szükséges, adminisztratív rendszabályokkal is. Irodalmi csoportként létezhetnek, amennyiben a párt ideológiai nézetei, célkitűzései iránt lojális magatartást tanúsítanak.”331 330 Kádár János miniszterelnök beszámolója a kormány munkájáról. Országgyűlési Napló, 1958. január 27-ei ülésszak. Az 1953. évi július hó 3-ára összehívott országgyűlés naplója. 11. Budapest, 1967. 2257. o. 331 Az MSZMP PB. 1958. április 29,-i ülésének jegyzőkönyve. MOLM-KS (288. f. 5/76. ő. e.) 152
