Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Marschal Adrienn-Szekér Nóra: Ideológiai harc - múlt időben
Forrásvidék Marschal Adrienn-Szekér Nóra szülöttei, és a haladás jegyében meghaladottá is válnak majd. Ezzel szemben a népi mozgalom felfogásának lényegéhez tartozik, hogy erős nemzettudatban gondolkodik, ahol a nemzet egy szolidaritástudaton alapuló, évszázados tradíciókra visszanyúló sorsközösség. Felfogásuk szerint a kapitalizmus egyéni érdekekre épülő, erősen hierarchizált társadalomszerkezetét, annak aránytalanságait és igazságtalanságait a nemzeti szolidaritás tudata kell, hogy feloldja: a közös nemzeti érdekre épülő együttműködés, nem pedig az osztályok közötti harc. Ez a szemléletbeli különbség kihat a hatalomról, a társadalomképről, a politikáról és természetesen a múltról vallott felfogásra is. A hatalomba került marxizmus jellegéből következően ideológiai harcot hirdetett és egyeduralomra tört, így az alapvetésekben rejlő markáns eltérésék azt is jelentették, hogy a népi mozgalom szellemisége ellenségképpé vált. Eszméit igyekeztek nevetségessé tenni, gondolatiságát ártalmassá és bűnössé formálni. A nemzet és a nemzeti múlt az ellenséges népi gondolat tradíciójában meghatározó önértelmezési keretet, a marxi ideológia számára pedig irritáló fogalmat jelentett, így az az egyik legfontosabb célpontja lett a marxizmus által meghirdetett ideológiai harcnak.264 A múlt objektív vizsgálatának, az összefüggések felderítésének tudósi szándékát [...] a magyar bűnöket demonstráló kép érdekeinek rendelték alá [...]. Olyan látszat alakult ki, hogy a múltszemlélet és önszemlélet jellege nálunk lényegében romantikus, a múlt század nacionalizmusában gyökerezik, s azt ma sem haladja meg: a nemzeti érdekeket és érdemeket alaptalanul felnagyítja, glorifikálja, a vétkekkel nem néz szembe, őrzi a magyar szupremácia illúzióját, öntelten lenézi a szomszéd népeket, vagy átbillen az önszemlélet tragikus, önsajnáló végleteibe,265 266 - fogalmazott Kiss Ferenc a Feliratában. Ennek eredménye egy olyan történetírás, ahol a mítoszrombolás és a - Kiss szavai szerint - deheroizáló inger266 az irányadó. Minden, ami a nemzeti érzéssel összefüggésbe hozható, az automatikusan a nacionalizmus vádját vonja maga után. A történelmi események a haladás és az osztályharc 264 A két alapmű, amelyik a marxista történetírást meghatározta: a főként a Rákosi-korszak- ban irányadó Mód Aladár (400 év küzdelem az önálló Magyarországért), valamint a korai Kádár-korszak egyik fő ideológusaként tündöklő Molnár Erik (A magyar társadalom története az Arpádkortól Mohácsig) műve. 265 Kiss/, m. 2013, 193-194. 266 Uo. 195. 128
