Nagymihály Zoltán - Szekér Nóra (szerk.): Forrásvidék. A nemzeti demokratikus gondolkodás a magyar folyóiratok tükrében (1956-1987) - RETÖRKI könyvek 26. (Lakitelek, 2017)
Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra: Eszme a magasban
Forrásvidék Nagymihály Zoltán-Szekér Nóra a „megszorított többpártrendszer” megtartásának garanciája. Felfogását 1956-ban is újraértelmezi.232 Bibó felfogásának - ahogy a népi mozgalomnak is - sokat idézett alapeleme „a szabadság kis köreinek” érvényre juttatása. Ez tükröződik az 1945 után megfogalmazott politikai programjában is: demokratikus népi intézmények működtetnék az új közoktatást, az önkéntes szövetkezeteket, ellenőriznék a népet szolgáló közigazgatást. Bibó felfogásában a demokratikus elit ezekben a népi önkormányzati szervekben alakul ki, s kiegészül az új népi értelmiség javaival. Bibó elit-értelmezése tehát alapvetően tér el mind a liberális szellemi elit, mind a kommunisták politikai elit elkülönítését valló koncepcióitól.233 A Bibó-emlékkönyv népi mozgalomhoz tartozó szerzői kapcsán évtizedes távlatból visszatekintve azt állapítja meg Papp István történész: „Az, hogy a névsor szinte teljes egészében megegyezik a Magyar Demokrata Fórumot 1987-ben megalapító népi értelmiségi tábor vezetőivel, nem meglepő. Ugyanis ők nem csupán Bibó erkölcsiségét, személyét tartották vonzónak, hanem eszméit is: a korlátozott kapitalizmust, a radikális rendszerváltozást, a közvetlen hatalomgyakorlás intézményeinek fontosságát, az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezette hatalmi tömbök közötti távolságtartást, a falusi és kisvárosi társadalom életkörülményeinek javítását, a szociografikus nézőpontú társadalomszemléletet .”234 PAJZS ÉS IRÁNYMUTATÓ: ILLYÉS GYULA A lakiteleki sátorban magát önálló erőként, fórumként definiáló ellenzéki mag szellemi példaképei közül Illyés Gyula gyakorolta a legintenzívebb és leghosszabb ideig tartó hatást. Egyszerre volt nagy tekintélyű előd, vezéralak és harcostárs. A két világháború között a kibontakozó népi mozgalom egyik legfontosabb szereplőjeként, lapszerkesztőként, a Puszták népe szerzőjeként irányította rá a figyelmet a hatalmi körökben nem tárgyalt problémákra. 1945 után 232 Bilecz i.m. 1989, 178. 233 Uo. 178-179. 234 Papp István: Az „ismeretlen” Bibó István. Kommentár, 2011/6, 34-44. http://kommen- tar.info .hu/iras/2011 _6/az_ismeretlen_bibo_istvan 116
