Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Botlik József: Drúzsba kötve
Drúzsba kötve Csehszlovákia * A szlovák sajtó és a rádió már 1945 tavaszától a magyarokkal és a németekkel való történelmi leszámolás lázában tobzódott. A csehszlovák katonai és polgári hatóságok eközben tudatos tervezéssel olyan közhangulatot idéztek elő, hogy a felvidéki magyarok tömegesen kezdték elhagyni szülőföldjüket, és Magyarországra menekültek. A németek kiűzése ugyancsak 1945. május elején kezdődött, két hónappal azelőtt, hogy kitelepítésüket augusztus 2-án jóváhagyta a potsdami értekezlet. Az év végéig közülük 660 ezer német hagyta el az országot, hatóságilag szervezett kiköltöztetésüket csak 1946. január 25-én indították. Közben az SZNT május 25-én kiadott 44/1945. számú jogszabálya elrendelte a magyar közalkalmazottak azonnali elbocsátását, a július 3-án kelt 69/1945. számú előbbi intézkedést a magánalkalmazottakra is kiterjesztette, a május 31-én kiadott utasítás pedig megszüntette a nyugdíjak kifizetését. Közben 1945 tavaszától az SZNT rendelkezései mellett Edvard Benes sorra adta ki az újabb dekrétumokat, amelyeknek a kollektív bűnösség elve képezi az alapját. Ezeknek a jogszabályoknak Benes elnökön és a már említett londoni emigráns testületeken kívül 1945. május 9-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásáig, 1945. október 28-ig újabb „szerzőtársai” is voltak. Mindenekelőtt a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontjának a Kormánya és annak tagjai, aztán a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége (egyik tagja a kommunista Gustáv Husák) és az SZNT végrehajtó szerve, a mintegy szlovák kormányként működő Szlovák Megbízotti Testület. Ez a felsorolás jól érzékelteti, hogy a Benes által kiadott megtorló dekrétumok mögött 1945 tavaszán széles és erőteljes csehszlovák (bel)politikai, intézményi háttér húzódott. (Később, az 57/1946. számú Alkotmánytörvény az összes dekrétum érvényességét megerősítette.) Közben az 1945. május 17-én kelt 5/1945. számú elnöki dekrétum elrendelte az ún. „nemzeti gondnokok” kinevezését, és német és magyar személyeket államilag megbízhatatlannak nyilvánította. A tulajdonukban levő üzemek nemzeti gondnokság, azaz állami kezelés alá kerültek a nagyüzemektől a kisiparosok műhelyekig. A június 21-én kiadott 12/1945. számú elnöki végzés a németek, magyarok, valamint a cseh és szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának az elkobzásáról és sürgős elosztásáról, a cseh és szlovák parasztság és zsellérek kezébe adásáról intézkedett. A július 20-án kelt 28/1945. számú elnöki végzés a németek, a magyarok és az állam más ellenségei mezőgazdasági 35
