Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Riba András László: A párt és Enver - örökre veled vagyunk
A párt és Enver - örökre veled vagyunk Albánia alapuló, békefenntartó katonai erők segítségével lehetett kezelni (Operation Alba). Enver Hodzsa arcéle a második világháborúig Muszlint vallásit városi családban született. Elemi tanulmányait szülővárosa iskolájában és otthon végezte. Később Korşe városában elvégezte a francia líceumot. Ekkorra Shkodér és Gjirokastér már az albán nemzeti (nacionalista) mozgalom két régi központjának számított. Fiatal korára politikai beállítottságát alapvetően befolyásolta, hogy elégedetlen volt az albán társadalom helyzetével és Albánia nemzetközi státusával. Főként ezért, mint sok más kortársa, csatlakozott az albán kommunista munkásmozgalomhoz Korşe-ban, ami az albán kommunisták egyik központja volt. 1924-ben, tizenhat éves korában több líceumi társával együtt tiltakozó megmozdulást szervezett, amiért becsukták. Ezt követően azonban, mivel kitűnő eredménnyel végezte el tanulmányait, állami ösztöndíjat kapott Franciaországba. 1931-ben, 23 éves korában iratkozott be mérnöki tanulmányokra a Montpellier-i egyetemen. Csatlakozott a Francia Kommunista Párthoz. 1934 februárjában, amikor ez tudomására jutott az illetékes albán szerveknek, ösztöndíját felfüggesztették. Párizsba ment munkát keresni, egy ideig a L’Humanité című lap szerkesztőségében dolgozott, így lett barátja Paul Vaillant-Couturier, a lap főszerkesztője. Hodzsa I. Zogu ellen írt cikkeiben támadta az albán uralkodót, amiért Olaszország függőségébe sodorta az országot. Párizsban két évig jogi tanulmányokat folytatott, de félbehagyta az egyetemet ismét, és újságíróként dolgozott. A Zogu-rezsim hírszerzése azonban rátalált, és be kellett fejeznie az újságírást. Még párizsi tartózkodása idején kapcsolatba került az albán kommunista emigráció csoportjával, amely Franciaországból próbált népfrontszervezetet alakítani Zogu ellen, a Komintern utasításai szerint. Ebben az időben kötött ismeretséget egy albán diplomatával Brüsszelben, így lett a brüsszeli albán konzul személyi titkára 1936-ig. Folytatta jogi tanulmányait, de végül sosem fejezte be. A második világháború miatt hazatért Albániába. Néhány hónapig Tiranában tanított franciát, majd a korşe-i francia líceumban. Tanóráit felhasználta arra, hogy az ifjúság körében királyellenes propagandát folytasson. Politikai aktivitása ekkor fokozódott, és a korşe-i kommunista csoport vezetője lett. A város szakszervezeteinek felállításában végzett 299
