Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Riba András László: A párt és Enver - örökre veled vagyunk
A párt és Enver - örökre veled vagyunk Albánia Visszatérve a háború alatti történethez, a kommunisták a későbbi uralmukat bevezető hatalmi pozíciókat már az ellenállási mozgalomhoz kapcsolódó legfelsőbb hatalmi szervekben - amelyek még a polgárháborús időszakban jöttek létre - megszerezték. Balogh László Rendszerváltások és diktatúrák című kötetében arra tett kísérletet, hogy a második világháborút követően a szovjet érdekszférába kerülő országok történelmi-politikai-gazdasági pályáját vizsgálja. A tagoltság és érthetőség okán az egyes korszakokat (évtizedeket) elkülönítette, és szakaszonként egymást követően vette sorba az adott országok politikai-hatalmi viszonyának főbb gazdasági, szociális, etnikai-nemzetiségi, külpolitikai sajátosságait interdiszciplináris (történeti, politológiai, szociológiai) és kom- paratisztikai módszerrel. A több mint négy évtizedes albán kommunizmus bemutatására az általa felkínált módszert és elemzési szempontokat a jelen dolgozatban különböző kiegészítésekkel és módosításokkal alkalmazzuk. Albánia 1939. április 7-étől olasz, 1943 szeptemberétől német megszállás alatt állt. Több népfront típusú szervezet is létezett, például a királypárti Legalitás Abaz Kupi vezetésével, vagy a nacionalista Nemzeti Front Midhat Frashéri vezetésével. Ezek azonban a megszállókkal kollaboráltak. A szövetséges hatalmak katonai és politikai partnere az Albán Kommunista Párt (AKP) irányítása alá kerülő Nemzeti Felszabadítási Front volt. Amint fentebb említést tettünk róla, meghatározó körülménynek számít az ideiglenes törvényhozói-közigazgatási szervek szociológiai háttere és politikai kapcsolata. A Szovjetunió már a harmincas évek közepétől támogatta a kommunista vezetésű antifasiszta alapokon álló, népfrontjellegű szervezetek megalakulását. A háború időszaka alatt a kommunista befolyás korlátozásának igényével az ilyen szerveződéseket a nyugati szövetségesek is támogatták. Lényegében a kommunizmus korszakának beköszöntét jelentette, amikor a háború ideje alatt, 1944. május 24-28-án Pérmetiben sor került az albán Nemzeti Felszabadítás Antifasiszta Tanácsának megalakítására. Ez a szervezet az ideiglenes nemzetgyűlés szerepét töltötte be, 121 tagja volt. A tanács kereteiben alakult meg az ideiglenes kormányként működő, 13 főből álló Nemzeti Felszabadítás Antifasiszta Bizottsága, amelynek élére Enver Hodzsa került. 1944. október 20-23-a között a Nemzeti Felszabadítás Antifasiszta Tanácsa ideiglenes demokratikus kormánnyá alakult, amelynek miniszterelnöke így Hodzsa lett. 1945-ben indult meg az az albán történelem szempontjából meghatározó politikai folyamat, amelyet tehát kezdetektől fogva az AKP irányított. Enver Hodzsa az albán államiság deformált és primitív keretei között tűzte ki célul
