Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Zsebők Csaba: A leghűségesebb csatlós
A leghűségesebb csatlós Bulgária üldözték, a többieket jórészt beléptették a kommunista pártba. Már semmi sem állhatott a sztálinizmus útjába. 1947. február 10-én Bulgária is aláírta a párizsi békeszerződést. Dél-Dobrudzsa Bulgáriáé maradt, a második világháború alatt a bolgár csapatok által megszállt trákiai és makedóniai területekről azonban le kellett mondania Szófiának. Balkáni barátból ellenség Különösen Makedónia nagy részének elvesztése okozott érzékeny veszteséget a bolgárság számára. Égei-Makedónia visszakerült Görögországhoz, Vardar-Makedónia ismét Jugoszlávia része lett, csak a legkisebb rész, Piri- ni-Makedónia maradt bolgár kézben. A bolgárok egyébként még a szovjet hadsereg Bulgáriában való megjelenése után sem mondtak le makedóniai - és trákiai - befolyásukról. Mivel az új bolgár hatalom, a Hazafias Front kormánya átállt a szovjetek oldalára, a bolgár hadsereg voltaképp a partizánok szövetségese lett. A hadseregre ugyan szükség mutatkozott a további harcokban, így kivonták a vitatott hovatartozásé területekről, ám az új bolgár kormányzat is kereste a megoldást Makedónia ügyében. A bolgárok immár az autonóm macedón állam mellett foglaltak állást. Az egységes és független Makedónia megalapítása mellett azonban egy balkáni föderáció létrehozása ugyancsak újra felmerült. 1944 novemberében Tito azt javasolta Bulgáriának: legyen a hetedik jugoszláv tagköztársaság, és mondjon le Pirini-Makedóniáról! Bulgária ezt nem fogadta el, ám indítványozta a két ország egyenrangú föderációját. 1945 májusában a győztes Jugoszlávia diplomáciai kapcsolatot létesített a vesztes Bulgáriával, majd októberben Tito kiállt az egységes Makedónia mellett. Az új szófiai vezetés a jugoszláv kommunistákkal való „elvtársi, baráti” viszonyra alapozva hajlott a macedónkérdés föderációs alapon történő rendezésére. A bolgár kommunistáknak a Dimitrov-féle moszkovita és a hazai szárnya a föderációs terveket illetően hasonló álláspontot képviselt. A bolgár kommunisták pártja 1946. augusztus 10-ei határozata szerint a macedón nemzet bázisa „Jugoszláv-Macedónia”. Ennek megfelelően Jugoszlávián belül kell létrehozni Nagy-Makedóniát, amihez át kell engedni a
