Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Zsebők Csaba: A leghűségesebb csatlós
Táborszemle Zsebők Csaba pirini-makedóniai területeket. Augusztus 17-én Tito és Dimitrov jóváhagyta Nagy-Makedónia tervét, a bolgár fél pedig beleegyezett abba, hogy a vardar- és a pirini-makedóniai macedónok között szoros kulturális együttműködés jöjjön létre. Mindezek következtében agitátorok járták Pirini-Makedóniát, a lakosságot meggyőzendő, hogy a népszámláláson vallják magukat macedónnak. Az eredmény nem maradt el: 1946-ban 169544 fő, Pirini-Makedónia lakosságának mintegy 70 százaléka vallotta magát macedónnak. Tito és Dimitrov 1947. július 27-e és augusztus 3-a közötti bledi találkozóján, a balkáni föderáció kérdéseit megtárgyalva, jugoszláv-bolgár egyezményt írt alá. Megállapodtak abban, hogy a jugoszlávok Pirini-Makedóni- ában aktív kulturális propagandát fejthetnek ki. Jugoszlávia ennek szellemében tanárokat, népművelőket küldött a térségbe, hogy segítsenek a macedón irodalmi nyelv és a macedón történelem tanításában. A - Bulgáriához tartozó - pirini-makedóniai iskolákban bevezették a macedón nyelv oktatását, s az írástudatlanoknak tanfolyamokat indítottak. Ráadásul 1947-ben Goma Dzsumajában megnyitották a Macedón Nemzeti Színházat, ahol macedón - vagy annak tartott bolgár - darabokat adtak elő. 1948 januárjától már a macedón nyelvet és történelmet ugyancsak oktatták a pirini-makedóniai iskolákban, még felnőtteknek is. Útjára indították a Macedón Könyv nevű kiadót, amely néhány hónap alatt mintegy 80 ezer kötetet, brosúrát, sőt újságot jelentetett meg. Mindeközben a jugoszláv macedón tagköztársaság kormánya egy sor pirini-makedóniai diáknak ösztöndíjat adott, valamint tanárok részére továbbképző tanfolyamot indított. A bolgárokat viszont nyugtalanította a Pirini-Makedóniában erősödő jugoszláv propaganda. Mindenesetre 1947. november 27-én a leendő - balkáni vagy kelet-közép- és délkelet-európai - föderáció „tengelyeként” a két fél aláírta a jugoszláv-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést. Az egyezményben foglaltak szerint a minimális cél a vámunió létrehozása, a föderáció formájáról később döntenek, Pirini-Makedónia viszont kulturális autonómiát kap. Georgi Dimitrov 1948. január 18-ai bukaresti sajtótájékoztatója azonban kiváltotta a szovjetek felháborodását, mivel a bolgár pártvezető a Jugoszlávia, Bulgária, Románia, Albánia, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország - és esetlegesen Görögország - alkotta föderáció perspektíváját vázolta fel. A leginkább a belgrádi vezetés által szorgalmazott föderáció terve végül a szovjet-jugoszláv konfliktus kirobbanásához vezetett 1948 márciusában. 254
