Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)

Zsebők Csaba: A leghűségesebb csatlós

Bulgária A leghűségesebb csatlós éve, továbbá az új politikai-társadalmi vízió gyakorlatba ültetésének a kí­sérlete. Sztambolijszki és pártja végcélja olyan sajátos egalitárius társada­lom megteremtése volt, amely ugyan a „termelőeszközök” magántulajdo­nán alapul, ám nélkülözi „az ember ember általi kizsákmányolását”. A jó­szomszédi kapcsolatok kiépítésnek a szándéka mindazonáltal komoly belső erő ellenállásába ütközött. Sztambolijszki megpróbálta elfogadni, hogy - a görögök uralta Égei-Makedóniához hasonlóan - Vardar-Makedónia bolgár szempontból elveszett, így arra törekedett, hogy a szerb-horvát-szlovén állammal korrekt kétoldalú kapcsolatokat építsen ki. Nem csupán a békés környezet kialakításért tette ezt, hanem mert így tartotta megvalósíthatónak, hogy Makedónia szerbekhez tartozó része önálló autonóm státust vívjon ki, ami fontos állomás lehet egy később kialakítandó - és Sztambolijszki által óhajtott - déli szláv föderációhoz. E föderatív elképzelés teljesen más geo­politikai viszonyok között, a második világháború után ugyancsak komolyan felmerült. A kormánypártként működő Földműves Szövetség és vezére ezzel a koncepciójával szembekerült a bolgár közvélemény többségével, amely egyértelműen a területi revízió hívének bizonyult. E kül-, illetve szomszéd­ságpolitika miatt Sztambolijszki egyik legnagyobb ellensége a Belső Ma­cedón Forradalmi Szervezet (VMRO) lett, amely a háború utáni bolgár bel­politikában egészen 1934-ig kulcsszereplővé vált. A VMRO többségi „belső frakciója” a szerb-horvát-szlovén államnak ítélt Vardar-Makedónia szláv lakosságát alapvetően macedo-bolgárnak tartotta. Az 1923. áprilisi választások után Sztambolijszki kormánya a teljhata­lom birtokában erőteljesen korlátozta politikai ellenfeleit, letartóztatva akti­vistákat, betiltva kiadványokat. Ekkortájt döntött egy erős tiszti szerveződés, a Katonai Szövetség a „megelőző csapásról”. A fegyveres akciót a hadsereg néhány főtisztje szervezte, a politikai cselekvési programot pedig a Naroden Szgovor (Népi Egyetértés) nevű politikai formáció dolgozta ki. A földműves szövetségi kormányt katonai puccsal 1923. júniusi 9-én megdöntötték. Sztambolijszkit a VMRO emberei meggyilkolták. A hatalom új szerveit a Naroden Szgovor alakította meg. A Borisz királlyal utólag elfo­gadtatott kormánynévsort a Szgovor „atyamestere”, Alekszandar Cankov ve­zette. A közgazdász professzorból lett miniszterelnök mellett a kormányban még helyet foglaltak pártonkívüliek, s kaptak tárcát az Alkotmányos Blokk tagszervezetei, a nemzeti liberálisok és a szociáldemokraták is. Cankov elen­gedhetetlennek tartotta, hogy egy táborba gyűjtse össze az összes rendpárti, 247

Next

/
Thumbnails
Contents